Kende-Vasa Irén kapta a Domán István-emléklapot

A Rumbach-zsinagógában ma adták át a Mazsihisz, az OR-ZSE és a Goldziher intézet tudományos pályázatának díjait. De sor került egy másik elismerés átadására is. A magyar zsidó közösség körében nagy szeretetnek örvendő Domán István (1922-2015) főrabbi, tudós, egyetemi tanár  tiszteletére a Dolinay-Polivoda család, Domán Katalin és a Mazsihisz által  alapított emléklapot Kende-Vasa Irén, az OR-ZSE hallgatója vehette át.

 – Nagyon fontos, hogy nemcsak a felekezetünkhöz tartozó, hanem a nem zsidó, de a zsidóság iránt érdeklődő, és velünk rokonszenvező egyetemi hallgatóknak is lehetőséget biztosítsunk arra, hogy hozzájáruljanak a zsidó tudományok gazdagításához. Ezért köszönöm mindazok munkáját, akiknek jóvoltából ez a tudományos pályázat megvalósulhatott – mondta köszöntőjében dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE), a Mazsihisz és a Goldziher Intézet által kiírt tudományos pályázat ünnepélyes díjátadóján ma a Rumbach-ban.

Dr. Grósz Andor

Hogy a zsidó tudományosság micsoda, azt már dr. Frölich Róbert országos főrabbi fejtette ki, aki úgy fogalmazott: természetesen nem attól zsidó egy tudomány, hogy az adott tudományág művelője maga is zsidó-e, de ha meg kellene határozni, hogy mi a leginkább zsidó tudomány, akkor véleménye szerint a hermeneutika volna az. 

Dr. Frölich Róbert

A megértés és értelmezés tudománya ugyanis szorosan, sőt elválaszthatatlanul hozzátartozik a zsidó szövegek tanulmányozásához, s erre utal a Smá, a zsidóság hitvallása.

– Tanítsd meg a gyermekednek és beszélj róluk. Ez maga a hermeneutika – hangsúlyozta a főrabbi.

Dr. Peremiczky Szilvia

Dr. Peremiczky Szilvia, a Mazsihisz tudományos igazgatója a rendezvényen elmondta, hogy idén öt témában várták a dolgozatokat, amelyek a következők voltak: a Kozma utcai zsidó temető rejtett értékei; a holokauszt elmeséletlen történetei; a Szentföld a magyar zsidó irodalomban; Budapest zsidó építői; a tudományos élet veszteségei a holokauszt idején. 

A bírálóbizottság az első és a negyedik helyet nem osztotta ki, a harmadik díjat pedig megosztva ítélték oda, a díjazottak pénzjutalomban, könyvutalványban részesültek. 

Hatodik lett Paraszt László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója a Kozma utcai zsidó temetőről szóló munkájával. Az ötödik helyen végzett Csutorka Orsolya, az OR-ZSE hallgatója a Budapest zsidó építői című témában benyújtott dolgozatával. Megosztott harmadik díjat kapott Reich Judit, az OR-ZSE hallgatója az alija lélektani hatásait Patai József életútján keresztül feldolgozó pályaművével és Tokai Attila, az ELTE doktorandusza, a Nyíregyházi Egyetem hallgatója a vészkorszak szolnoki történetét két túlélő visszaemlékezése alapján megírt munkájával. Második lett, így a tudományos pályázat győztese Lipták Márk Róbert, a Szegedi Egyetem hallgatója, aki a Kner Imre tipográfusról, a Kner családnak a könyvkiadásban játszott szerepéről szóló pályaművel. 

Az elismeréseket dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója és dr. Balázs Gábor, az OR-ZSE megbízott rektora adta át. 

Domán István özvegye (jobbra) és Kiss Henriett, a Rumbach vezetője

Ezután következett a Dolinay-Polivoda család, Domán Katalin és a Mazsihisz által alapított Domán István-emléklap átadása, de előtte a főrabbit méltatta Darvas István, Szerdócz Ervin és Gábor György is. Darvas István főrabbi a tudós emberségét, humorát, hatalmas tudását és példaadó szelídségét emelte ki; Szerdócz Ervin rabbi azt hangsúlyozta, hogy Domán professzortól tanulta meg: a türelem és a mértékletesség egy rabbi két legfőbb tulajdonsága; Gábor György pedig azt húzta alá: Domán főrabbi nemcsak a Tóra és a Talmud nagy tudósa volt, de jártas volt a történelemben, a földrajzban, ókortörténetben, keresztény régészetben, márpedig egy rabbi esetében éppen az ilyen interdiszciplináris tudás az egyik legfontosabb tényező. 

A Domán István-emléklapot Kende-Vasa Irén, az OR-ZSE zsidó kultúratörténet mesterszakos hallgatója érdemelte ki, akit Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója méltatott. A főrabbi elmondta: Kende-Vasa Irén már tanulmányai kezdetétől elkötelezetten vetette bele magát a Talmud és a zsidó vallásjog tanulmányásába. Szorgalma és alapossága segítette, hogy egyre jobban elmélyüljön a talmudi bölcsek szavak értelmezéseiben. 

Kende-Vasa Irén és Radnóti Zoltán

– Számára a Talmud tanulmányozása nem pusztán elméleti kérdés, hanem a zsidó hagyomány szabta keretek által meghatározott életformájának alapvető fontosságú része. Az ő elismerése jelképezi, hogy a tanulás értékelésekor számunkra az egyetlen szempont a kiválóság és az érdem, hiszen az Írott és a Szóbeli Tóra tanulása Izrael egész népének, nőknek és férfiaknak egyaránt kötelessége – hangsúlyozta Radnóti Zoltán.

Az ünnepségen közreműködött Biró Eszter (ének), Fekete László főkántor, Födő Sándor (handpan, gardon), Neumark Zoltán (zongora). 

„Meglepett, mert nő vagyok”

Villáminterjú Kende-Vasa Irénnel

– Meglepte a díj?
– Nagyon.

– Miért?
– Mert nő vagyok.

– Úgy érzékeli, hogy a nők kevesebb díjat kapnak?
– Hány nő kapott Talmud-tanulásért vagy bármilyen tanulásért díjat?

– A nők és férfiak között nincs különbség tudásban.
– Nincs. Ezt én is tudom. Csak a lehetőségekben van különbség.

– Úgy véli, a díjjal nemcsak az ön tudását ismerték el, hanem azt is, hogy a nők ebben a tekintetben is egyenlők a férfiakkal?
– Igen, abszolút így van. Ha dolgozunk, akkor igenis elérhetünk valamit. 

Fotók: Ritter Doron