03.24. 17:43, kimenete: 03.25. 18:49 
A hanukia nyolc ágának megfelelően szubjektíven idén is kiválasztottunk 8+2 ráadás könyvet az idei hanukára, hogy hasznosan töltsük otthon az időt akkor is, ha meguntuk a fánkevést. ABC sorrendbe tettük a műveket, és a végére maradt még egy könyv, a Legfontosabb. Jó olvasást és szép ünnepet kívánunk!
Bálint gazda örök naptárkönyve
Egy különlegesen szép kivitelű kertésznaplót tart a kezében a kertbarát Olvasó, melyet a 2020-ban eltávozott Bálint György – az ország Bálint gazdája – szeretettel és elhivatottsággal írt tanácsai, bölcs útravalói kísérnek. Korunk kertjei két feladatot tűznek maguk elé: legyenek szépek és hasznosak. A két célkitűzés nem ellentétes egymással, sőt segítik is egymást: egy virágzó meggyfa nem csupán bámulatosan szép látvány, de értékes gyümölcsöt is érlel. A szőlővel felfuttatott lugas nemcsak látványos, de nagyon kellemes a forró nyári napokon.
A korszerű kertben mindenki talál magának való zugot: a gyerekek játszóteret, a felnőttek napozóhelyet, az idősek csendes, kellemes szegleteket. És a kert mindenkinek ad munkát, nemcsak a jó erőben levő fiatal férfiaknak, hanem a nőknek, a tinédzsereknek és az időseknek egyaránt. A kalendárium évszázadokig a családok legkeresettebb olvasmánya volt, megjelölhették benne a születésnapokat, a kötelezettségeket, a jó szórakozás időpontját. Ebben a szép kalendáriumban a kerttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra kívánom felhívni az Olvasók figyelmét. Ha ez sikerült, elértem a célomat. Kedves Mindannyiuknak jó olvasást és gazdag termést kívánok! Bálint György
Cserháti Tamara: Yalla! Tarts velem! – izraeli konyhaművészet
Cserháti Tamara – egykori szépségkirálynő, ma boldog, kétgyermekes családanya – olvasóit egy különleges utazásra invitálja az izraeli gasztronómiába. A könyv a 71 autentikus recepten túl betekintést nyújt az izraeli konyhaművészet eredetébe, annak bibliai gyökereibe és modern újításaiba. Végig vezet a nyüzsgő, kavargó, gazdag piactól a konyhafortélyokon át a hétköznapi és ünnepi asztalokig, és feltárja mindennek generációkon átívelő szerepét.
A kötet felépítése jól áttekinthető rendszerben kínálja az izraeli konyha fogásait az örök klasszikusoktól kezdve a halas, húsos, zöldséges ételeken, köreteken, salátákon át egészen az egyedi, keleti édességekig. Vásárlási tanácsokat ad a különleges hozzávalókhoz, és felidézi az olyan archaikus zsidó ünnepek menüsorát, mint a Hanuka, a Purim vagy a Ros Hásáná. Tamara izgalmas, hagyományt követő receptjeit kipróbálva magunk is otthonunkba varázsolhatjuk Izrael vibráló, sokszínű gasztronómiai kavalkádját.
Gyurkovics Tamás: Akcentus – Lugosi Amerikában
Fekete-fehér Drakula, horrorfilmek, drogfüggőség és temetés a vámpírpalástban... Lugosi Béláról, aki az egyik legismertebb magyar a világon, mi, magyarok többnyire csak közhelyeket tudunk. Pedig az életéből több film vagy regény is kitelne. Gyurkovics Tamás most megírta az egyiket. Az Akcentus Lugosi Béla emigráció utáni éveire összpontosít. A regény elbeszélőjét, Lugosi titkárának kitalált alakját a szerző valós személyekből gyúrta össze. A regényes életrajz a végén kezdődik, innen halad visszafelé az időben egészen addig a pontig, ahol Lugosi története végzetes fordulatot vett...
Gyurkovics Tamás kötete egy elevenségében hiteles Lugosi Bélát rajzol meg. A munkát komoly kutatás előzte meg. Az amerikai filmgyártás aranykorán át értjük meg, milyen az a bizonyos „kontinentális sárm és óvilági modor”, ami a korabeli filmcsillagok számára egyszerre vonzó, ám - a hangosfilm megjelenésével - egyre szűkebb skatulyába zárta a magyar Hollywoodot. De van-e feltámadás a hírességek sétányán?
Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
A könyv főhőse, Eszter a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Viszonylagos jómódban él a családjának köszönhetően, mégsem találja a helyét a világban. Szülei válása, a múlt öröksége rányomja bélyegét az életére, miközben egyedülálló anyaként valódi céljait keresi. Eszternek szembe kell néznie a családi titkokkal ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.A Nem vagy többé az apám izgalmas, eddig kevéssé ábrázolt figurák segítségével, érzékenyen és pontosan beszél a mai szülő-gyerek viszony dilemmáiról, konfliktusairól, az egymásra találás nehézségeiről egy olyan világban, ahol mindenki a múlt béklyóiba zárva próbál felépíteni egy új világot.
„Apa a 302-es szobában feküdt a harmadikon. Épp olvasott az ágyában. Ahogy rám nézett, az olvasószemüvege hatalmasra nagyította a szemét. Olyan volt, mint egy fülesbagoly. A feje aránytalanul nagynak tűnt sovány felsőtestéhez képest. Vékony, csontos kezével kedvesen felém integetett. Összeszorult a szívem a látványtól. Hirtelen nem is értettem, hogy haragudhattam rá olyan sokáig.”
Frans C. Lemaire: A zsidó sors és a zene
„Ez a könyv minden bizonnyal nem született volna meg a nélkül a varsói gettóbeli kisfiú nélkül, akinek a fényképe a szenvedés és az együttérzés modern jelképévé vált. Ez a fiú talán a század egyik legnagyobb zenésze lett volna, de nem volt joga az élethez. Neki ajánlom az elmúlt hét év kutatómunkájának eredményét, ezt a könyvet, amelyet a zenének az emberi sorssal, azon belül is ennek a különleges, a világ minden táján szétszórtan és kisebbségben élő, újra és újra üldöztetésnek kitett népnek, a zsidóknak a sorsával való kapcsolatáról írtam.”
A tavaly elhunyt belga zenetudós, Franc C. Lemaire (1927–2021) könyve háromezer év kultúr- és társadalomtörténetét meséli el a zsidó zene történetén és zeneszerzői sorsokon keresztül, tizennégy tematikus fejezetben, érzékenyen elemzésekkel megvilágítva az adott korszakok szellemiségét, eseményeit és hangulatát.
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3 – legújabb irodalmi szerelmeskönyv (megjelenés 2022. december 20.)
Az Így szerettek ők első és második része az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei között szerepelt. Most elkészült a sorozat várva várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.
A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Georgina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyánszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint, hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.
Rubin Eszter: Mit esztek ti otthon, mannát?
„Mesék barheszről, babkáról, marokkói zsidó halról, sáfrányos dióval töltött grúz padlizsántekercsről, zsidótojással töltött pirogról, na meg Rejtő Jenő általam odaképzelt orosz hússalátájáról, aki magát utazókoffernek álcázva fülel vigyorogva az asztal sarkánál. Majd a reneszánsz idején, amikor sokadszor kiadják, Rubin Eszter könyvének címe ez lesz: A gasztronómia dicsérete. Alcíme pedig: Együttlét és gasztroerotikus utazás. (ezt a javaslatot máris megfogadtuk) Ahogy a barhesz tésztáját gyúrják, dagasztják, simogatják, ugyanúgy főnek, párolódnak és alakulnak ebben a könyvben érzékenyen és érzékien a mondatok, a történetek. A prózai, de otthonos Hollán utcában járunk, meg Tel Aviv illatos piacán, és persze a bageltől és a mindig friss rugelachtól teli New York-i Deli-kben. Ínyencségekkel teli írás, de főként kincsestár, és szavak színes-egzotikus sziporkája, újfajta Ezeregyéjszaka meséje a világ gazdagságáról és az otthonról, ami ott van, ahová elvetődünk, feltéve, hogy magunkkal visszük a receptjeinket.” (Petőcz György)
Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap – Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza ebben a könyvben visszatekint 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 üldözött gyereket és felnőttet mentett meg. A háború után az árván maradt gyerekek számára demokratikus alapon működő árvaházat hozott létre (Pax Gyermekotthonok, Gaudiopolis). Sztehlo munkásságának legfontosabb dokumentuma visszaemlékezése, amely jó másfél évtizeddel az események után, 1961-62-ben keletkezett svájci emigrációjában. Bár a szöveget életében nem adták ki, a svájci közeg jóval szabadabb emlékezési lehetőséget biztosított számára, mint a Kádár-kori Magyarország, ahol a zsidóüldözés története csak kellő ideológiai szigorral lett volna elbeszélhető nyilvánosan.
A memoár az 1980-as évek elején jelentősen meghúzott, szerkesztett változatban jelent meg először: kötetünkben most a szöveg első teljes, csonkítatlan kiadása olvasható. A szöveg a sajtó alá rendező Kunt Gergely jegyzeteivel és utószavával jelenik meg. Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész, pedagógus.
Visky András: Kitelepítés – Egy osztrák-magyar család a román gulágon
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait, a sok nemzetiségű foglyok furcsa történeteit ismeri meg, a legkisebb gyermek nézőpontjából.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Visky András könyve megrendítő és felemelő történet egy családról, amely kiszolgáltatottságában, megalázottságában is a szeretetből és a bizalomból merít megtartó erőt újra meg újra.
„semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk”
A legfontosabb könyv természetesen a Tóra.
Ezt el ne feledjék az ünnep alatt.
Jó olvasását és fényekben gazdag ünneplést kívánunk, mert egy-egy gyertya mellé, egy-egy könyv is jár.
