Gulyás Gergely elfogadhatatlannak minősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének döntését, amivel elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre is. Szerinte nem jogi, hanem politikai döntés született, ami lejáratja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és jól mutatja, hogy az egymást követő demokrata és republikánus amerikai kormányok “bizonyos tekintetben bölcsek”, amikor saját magukra nézve a büntetőbíróságra vonatkozó egyezményt soha nem akarták bevezetni.
Jelezte: Magyarország ratifikálta az egyezményt, de nem tette a magyar jog részévé, így Magyarországon ma semmilyen intézkedés ezzel kapcsolatosan nem hajtható végre.
Hangsúlyozta: nem jó, ha egy bíróságot politikai eszközként használnak, azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy az Izrael által elszenvedett “egészen kíméletlen, becstelen és aljas terrortámadás” volt a kiváltó oka mindannak, ami a Gázai övezetben történik.
Nem állami rendezvény volt az a budapesti konferencia – amelyen Izrael magyarországi nagykövete is részt vett – és amelyet palesztin tüntetők zavartak meg – válaszolta egy másik kérdésre. Ha a szervezők az állami hatóságok segítségét kérik védett személy jelenléte miatt, akkor már van felelőssége az államnak, de ilyen kérés nem történt – tette hozzá.
A miniszter kapott kérdést a Magyarország ellen az unióban indított hetes cikkelyes eljárásról, amelyre azt mondta: Brüsszelben a jognak semmi jelentősége nincs, csak a politikai akarat számít. Ezzel együtt kell élni, aki azt gondolta, hogy az Európai Unióban a jog többet számít, mint a Szovjetunióban, az tévedett – jegyezte meg. Hozzátette, hogy ettől ez még egy jobb világ, mert munkatáborok és fizikai erőszak nincs, ezért továbbra is úgy gondolja, hogy “Brüsszel nem Moszkva”.
A magyar EU-s elnökségnek és az ukrán uniós tárgyalások előrehaladásának nincs köze egymáshoz – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vétózik-e vagy sem, jelezte: Magyarország a tárgyalások során számtalan területen egyértelművé tette, hogy melyek a minimális elvárásai a továbblépéshez. Ilyen az, hogy Ukrajna további magyarázkodás és indokkeresés helyett állítsa vissza azokat a jogokat, amelyet a magyar nemzetiséghez tartozó polgárai élveztek 2015-ig. Ez a mai napig nem történt meg, és “Ukrajna nem tud úgy csatlakozni az Európai Unióhoz, hogy ez a feltétel ne teljesüljön” – jelentette ki.
Gulyás Gergely jelezte: az uniós elnökségre kiválóan áll Magyarország felkészülése és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szavai szerint a kormány semleges, tisztességes közvetítőként kívánja az elnökséget betölteni. Kiemelt fontosságúnak tartják a gazdasági versenyképesség, illetve a biztonság- és védelmi politika erősítését, a közös agrárpolitikát és a demográfiai kihívásokat.
Arra a felvetésre, hogy Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti listavezetője Orbán Viktort javasolta az Európai Bizottság elnökének, Gulyás Gergely leszögezte, a magyar kormányfőt nem érdekli ez a tisztség.
A migráció elleni küzdelemmel kapcsolatos európai álláspontok változásáról szólva azt mondta, egyelőre annyit látni, hogy az Európai Bizottság bírságolni akarja a példamutató külső határvédelmet fenntartó Magyarországot.
A miniszter lát reményt arra, hogy a szuverenisták uniós szövetsége létrejöhet, de értékelése szerint ez a következő egy hónapban fog eldőlni.
Ilaria Salis olasz antifa aktivista európai parlamenti jelöltéségre reagálva felháborítónak nevezte, hogy miután valaki brutális és köztörvényes bűncselekményt követett el, utána az európai szélsőbaloldal EP-képviselőt akar belőle csinálni. Ha valaki brutálisan bántalmaz békés járókelőket, annak a börtönben a helye, nem az Európai Parlamentben. Leszögezte: Ilaria Salisszal nem dolgoznának együtt, ha bekerülne az Európai Parlamentbe. (MTI)