06.09. 20:21, kimenete: 06.10. 21:41 
Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának Holokauszt Ügyekkel Foglalkozó különmegbízottja, Ellen Germain volt a főszónoka annak a rendezvénynek, amely a Zsidó Világkongresszus, a Mazsihisz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az USA budapesti nagykövetsége szervezésében zajlott tegnap este a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Felszólalt Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, akinek a beszédét cikkünk végén teljes terjedelmében közöljük.
A világban széles körben tapasztalható, egyre élénkülő antiszemitizmus, a jelenséggel szemben való fellépés, s az ellene folytatott küzdelem hazai és nemzetközi erősítése, valamint a szomszédos Ukrajnában dúló háború során az orosz támadóknak már-már a holokauszt relativizálásával felérő hamis propagandája volt napirenden azon a rendezvényen, amelynek főszónoka Ellen Germain, az USA Külügyminisztériumának Holokauszt Ügyekkel Foglalkozó Különmegbízottja volt tegnap este a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.
Rajta kívül szólt az egybegyűltekhez Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, valamint Menachem Rosensaft, a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) egyik ügyvezető alelnöke is.
Deli Gergely beszédének lényegi mondandója az volt: a rektor büszke rá, hogy az általa vezetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem komoly tudományos tevékenységet fejt ki a kisebbségek, köztük a vallási kisebbségek kutatásában, amivel hozzájárul az üldözött zsidó és keresztény kisebbségek védelméhez. Ebben élen jár az Eötvös József Kutatóközpont és a Vallás és Társadalom Kutatóintézet, így az egyetemen már évek óta folynak olyan kutatások, amelyek az üldözött közösségekkel, s azon belül a biztonsági helyzetükkel foglalkoznak.
Ellen Germain: Mindannyiunknak tanulnunk kell a múlt hibáiból
Ellen Germain elöljáróban azt a kérdést boncolta, amelyet oly sokszor fel szoktak neki tenni: az Egyesült Államok kormányában miért éppen a külügyi tárca alá tartozik az általa vezetett holokauszt ügyekkel foglalkozó részleg? Mint mondta, szerinte erre éppen az Ukrajnában dúló háború, pontosabban Putyin orosz elnök azon hazug állítása a legjobb példa, miszerint Ukrajnát azért támadták meg az orosz csapatok, mert az ország a „nácizmus melegágya”, a hamis orosz narratíva szerint tehát Ukrajnát tehát „nácítlanítani” kell.
Germain szerint ez nemcsak hazug állítás, de voltaképpen visszaélés mindazzal, amit a holokauszt jelentett és jelent.
Ráadásul éppen az orosz csapatok követnek el ukrán civilek ellen gyilkosságokat, és e bűntények miatt már folyik a bizonyítékok összegyűjtése egy majdani bűnvádi eljárás megindításához.
Ellen Germain
Germain az USA második világháborús szerepét is felhozta példaként: mint mondotta, egy Breckinridge Long nevű, magas rangú amerikai kormánytisztviselő – aki szolgált Woodrow Wilson és Franklin Delano Roosevelt elnökök alatt is – huzamosabb időn keresztül megtévesztette az elnöki adminisztrációt, így magát Roosevelt elnököt is azzal, hogy az 1940-es évek elején szándékosan téves információkat közölt, vagy elhallgatott tényeket az Egyesült Államoktól menedéket kérő európai zsidók helyzetével és menedék-kérelmével kapcsolatban.
Breckinridge Long ezzel bűnös módon hátráltatta az USA segítségnyújtását, de miután Roosevelt elnök tudomást szerzett a valóságról 1944 januárjában, napok alatt felállított egy munkacsoportot a menedékkérő zsidók megmentése céljából.
Ellen Germain szerint az Egyesült Államoknak és mindannyiunknak – a múlt hibáiból tanulva – jelenleg minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy erősítsük a világban egyre virulensebben terjedő antiszemitizmus elleni küzdelmet.
Hozzátette: az USA tanult a múlt hibáiból, erre példa, hogy jelentősen támogatja az ukrajnai civil menekülteket – ez utóbbiak kapcsán megjegyezte, hogy az USA eddig másfél milliárd dollárt fordított az Ukrajnából elmenekült polgárok megsegítésére.
Heisler András: „Alattomos a folyamat, amely rombolja a társadalmat”
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében tisztelettel köszöntöm Ellen Germain asszonyt, az Egyesült Államok kormányának különleges megbízottját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, a magyarországi diplomácia kar képviselőit, a World Jewish Congress (WJC) ügyvezető alelnökét, az American Jewish Committee (AJC) képviselőjét, a nemzetközi és hazai zsidó szervezetek képviselőt, polgármester és alpolgármester urakat, rabbikat, elnököket, kedves vendégeinket. Köszönöm a WJC munkatársainak a mai rendezvény létrehozását.
Fontos, hogy legyenek barátaink, akik figyelnek ránk. A világszerte növekvő antiszemitizmus és a terjedő holokauszt-tagadás közepette ez a figyelem ugyanis nem puszta érdeklődés, de valódi érdekvédelem.
Magyarország az Európai Unión belül különleges helyzetben van. Sok nyugat-európai országgal ellentétben a magyarországi zsidók fizikai biztonságban élnek. Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, s ez annak ellenére is fontos, hogy a közéleti antiszemitizmus elterjedtsége, a kódolt antiszemitizmus jelenléte, antiszemita attitűdök a lakosság harmadánál a zéró toleranciának ellentmond. Így legalább van hova fejlődnünk.
Fontos a gyűlöletbeszéd törvénybe foglalt tilalma, a kormány zsinagóga- és temetőfelújítási programja, a zsidó kórház költségvetési támogatása, a circumcisio és a kóser vágás szabadsága. Megállapítható, hogy a magyarországi zsidóság helyzete számos tekintetben jobb, mint nyugat-európai társaiké.
A létező nehézségek közül – a megadott időkorlát miatt – csak egy dolgot emelek ki: a történelemszemléletet. A holokauszt során a magyar zsidóság 75 százalékát megölték. A magyar zsidóság számára az emlékezés hitelessége ezért érthetően kiemelten fontos.
Nekünk, magyar zsidóknak egy író, aki a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének főszerkesztője, a nyilas parlament tagja volt, nem tartozhat abba az irodalmi kánonba, amelyet szívesen ajánlunk gyermekeinknek. Pedig ma tanítják őt.
Magyarország egykori kormányzója, a zsidó törvények jóváhagyója számunkra egyértelműen felelős 600 ezer zsidó vallású magyar állampolgár haláláért. Közösségünk ezért őt soha nem fogja kiemelkedő politikai személyiségnek tekinteni. A közéletben egyre többször találkozunk ezzel és szobraival. Már a Parlamentben is.
Rossz üzenet az is, ha nyíltan antiszemita eszméket, vagy összeesküvés elméleteket valló, 21. századi történészek kapnak állami elismerést. Sajnos erre is van példa.
Amikor korunk magyar politikai elitje a Horthy-korszak megkérdőjelezhető szereplőit állítja példaképül, vagy éppen ideológiákat helyezi előtérbe, az mind-mind egy-egy virtuális cövek leverését jelenti a zsidó és a nem zsidó magyarok között. Több tapintatra lenne szükség, ha nem akarjuk, hogy a zsidó közösség tagjai a társadalom normális folyamataitól visszahúzódjanak. Nem mennek el futballmeccsre, mert ott auschwitzi rigmusokat kell hallgatniuk, gyerekeiket zsidó iskolába íratják csak azért, mert nem Wass Albert írásain szeretnék őket felnevelni.
Magyarországon ma nincs fizikai atrocitás a zsidók ellen. A tapintatlan történelemszemlélet veszélye azonban túlmutat a zsidók diszkomfortérzetén. A Horthy-korszak értékrendszerének visszaszivárgásakor az említett cölöpökből – ha nem figyelünk – virtuális kerítés épül és a zsidók bezárkóznak e kerítés mögé.
Alattomos a folyamat, amely rombolja a társadalmat – evidenciává válik, hogy zsidók a zsidókkal barátkozzanak, hogy zsidóként maradjanak távol a közélettől, hogy kerüljék az állami oktatási rendszert, hogy a zsidó fiatalok más országok egyetemein keressék a jövőt, hogy a népszámláláskor ne nyilatkozzunk vallásunkról.
A holokauszt formális feldolgozásán, a holokauszt emléknapon, a megemlékezéseken és emlékművek avatásán túl egy, az egész társadalom számára veszélyes folyamatot vázoltam fel. Számos eleme az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség – International Holocaust Remembrance Alliance) definíciója szerint sem antiszemitizmus, mégis alkalmas arra, hogy rombolja a zsidó közösséget, s képes egyfajta virtuális gettóba zárni tagjait.
Állítsuk meg együtt ezt a folyamatot!
Partnerségbe hívom ezért a magyar kormányt és minden jóérzésű embert, győzzük le együtt az alattomos kórt. Már csak azért is, hogy Magyarországra – közös hazánkra – büszkén tekinthessünk a civilizált, demokratikus világban.
