Mire lenne képes Izrael a „kvantumfölény” birtokában?

A világban zajló  kvantum-számítástechnikai fejlesztési verseny a 21. század egyik legfontosabb hatalmi játszmája, nagyjából olyan fajsúlyú, mint az atomfegyver volt a 20. században. Ám ez nem egyszerűen csak kiberhadviselés, hanem a totális hírszerzési dominancia megszerzése: a „kvantumfölény” birtokában ugyanis minden internetes jelszó pillanatok alatt feltörhető lesz. Hol tart ebben a versenyben Izrael?

Habár Magyarországon egyelőre kevés cikk születik róla, de a nemzetközi sajtót élénken foglalkoztatja, hogy az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió, Japán, Nagy-Britannia vagy Izrael miért fektet egyre több pénzt a kvantum-számítástechnikai fejlesztésekbe. Legalábbis erről tanúskodnak a pénzügyi adatok: hat évvel ezelőtt világszerte 22 milliárd dollárt fordítottak kvantumkutatásra, 2024-ben már 40 milliárd dollárt, 2025-ben pedig a ráfordítás összességében elérte az 56 milliárd dollárt, ami mai árfolyamon mintegy 18,37 ezermilliárd (!) forint. 

Ez a szám még érthetőbb, ha a 2025-ös magyar állami költségvetéssel hasonlítjuk össze: 56 milliárd amerikai dollár ugyanis a tavalyi magyar központi költségvetés kiadásainak kb. 43 százaléka, azaz majdnem a fele...

Ám az említett országok nem csupán „kutatnak” – mindegyik nemzeti technológiai és biztonságpolitikai prioritásként kezeli a kvantumot.

Egy fejlett kvantumszámítógép ugyanis – ha eléri a valódi „kvantumfölényt” – pillanatok alatt feltöri azokat a titkosítási eljárásokat, amelyekre ma az egész digitális világ épül. 

Pete Linforth / Pixabay

Elérhetők lesznek a banki tranzakciók, a katonai kommunikációk, a diplomáciai levelezések, az egészségügyi adatok, azaz teljes állami adatbázisok. Ennek ismeretében aligha kell részletezni, hogy az áttörésnek milyen óriási hadászati jelentősége lesz: 

a kvantumverseny győztese elolvashatja az ellenfél teljes múltbéli és jelenlegi kommunikációját, megbéníthatja az ellenség pénzügyi és katonai infrastruktúráját, láthatatlanná teheti a saját kommunikációját, vagyis stratégiai előnybe kerül véres háborúk nélkül. 

A kvantum-számítástechnikai fejlesztési verseny nemcsak kiberhadviselés, hanem totális hírszerzési dominancia. Így a kvantumszámítógépeket fejlesztő országok – köztük az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió nagyobb államai – mindent bevetnek annak érdekében, hogy elsőként jussanak „kvantumfölényhez”. 

Pete Linforth / Pixabay

Izrael sajnos nem tudja felvenni a versenyt az USA „technológiai ökoszisztémájával”, amely a tech-óriáscégek és az óriási katonai-ipari komplexum miatt páratlan az egész világon. És Kínával sem képes – anyagi értelemben – versenybe szállni, ahol brutális mértékű állami finanszírozás áll rendelkezésre. 

Mi tehát Izrael különlegessége ebben a versengésben?

Izrael legfontosabb ereje az extrém magas szintű kriptográfiai, hírszerzési és védelmi know-how, valamint a koncentrált elitkutatás. Ráadásul  Izrael jelentős forrásokat fordít a posztkvantum titkosítás (PQE) kifejlesztésére, amelyben jelenleg az élvonalba tartozik. Ennek azért van jelentősége, mert ha sikerül „kvantumrezisztens” titkosítást kidolgozni, akkor a Zsidó Állam védett lesz a fejlett kvantumszámítógépekkel szemben. 

Szergej Tokmakov / Pixabay

Nagy kérdés azonban, hogy Izrael milyen mértékben lesz képes együttműködni a vele szövetséges országokkal – így például az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval – a kvantumkutatás összehangolásában és közös finanszírozásában. 

Ez azért stratégiai kérdés, mert – habár már évek óta léteznek kisebb teljesítményű, kvantumtechnológiára épülő szuperszámítógépek – szakértők szerint 8-10 év múlva már olyan fejlett kvantumszámítógépeket  helyezhetnek üzembe, amelyek forradalmasítják a globális számítástechnikát. És átrajzolják a világ hatalmi térképét...

Borítókép: Gerd Altmann / Pixabay