Szlovákiában 596-an vallották magukat zsidónak, a holokauszt előtt 90 ezren voltak

A 2021-es népszámlálási adatok szerint Szlovákiának összesen 5 449 270 lakosa van, ebből mindössze 596 szlovákiai állampolgár vallotta magát zsidónak, míg második nemzetiségként 1242-en jelölték meg a zsidóságot. A holokauszt előtt Szlovákiában 90 ezer zsidó élt, a nácik által irányított országból a zsidók többségét 1942-ben deportálták.

A tavalyi szlovákiai népszámlálási adatokat idén folyamatosan dolgozták föl, és a különböző részeredményekről rendszeresen tájékoztatta a szlovák hírügynökséget (TASR) a népszámlálás szóvivője, Jasmína Stauder.

A szóvivő az elmúlt napokban ismertette a nemzetiségekre vonatkozó kérdések eredményét is, amiből kiderült: Szlovákiában 596-an vallották magukat zsidónak, míg második nemzetiségként 1242 személy jelölte meg a zsidóságot.

Szlovákiának tavaly összesen 5 449 270 lakosa volt, a 2021-es népszámlálás adatai szerint ebből 2 783 894 nő él északi szomszédunkban. A nők minden megyében többségben vannak. A 14 év alatti lakosok száma 867 410 volt.

(TASR)

(Címlapkép: a szlovák elnöki palota. Forrás: Zuzana Čaputová – Facebook)

A vészkorszak előtt 90 ezer zsidó élt Szlovákiában

Szlovákia 1939 márciusában német segítséggel lett formailag független, valójában német bábállam. Mivel Jozef Tiso  katolikus pap először Szlovákia miniszterelnöke, majd 1939-től elnöke lett, az egyház befolyása igen jelentős volt. Az országban 90 ezer zsidó élt, akik a lakosság 4 százalékát tették ki. A szlovák zsidókat elsőként deportálták az 1942 tavaszán Lengyelországban felállított megsemmisítő táborokba. Az akció az Eichmannt  képviselő Dieter Wisliceny  SS-százados irányításával 1942 márciusában indult.

A szlovákiai püspöki kar  felemás körlevélben fejtette ki ellenérzéseit. Elismerték, hogy a zsidók „idegen elemek", akiknek befolyása „káros", nem támadták a kormányt a „zsidó hatás törvényes visszaszorítását" előíró törvények miatt, „ugyanakkor a zsidók is emberek", írták, akiktől „az isteni törvények értelmében nem lehet megtagadni a tulajdonhoz és családhoz való jogot". A kormány a deportálások legalizálása érdekében törvényt készített, amely kimondta, hogy a zsidókat ki kell telepíteni, meg kell fosztani tulajdonuktól és állampolgárságuktól. Ezt a szlovák parlamentben egyedül a magyar kisebbségi képviselő, gróf Esterházy János  nem szavazta meg. 

Az első transzportot március végén ezer emberrel indították útnak Lengyelország felé. Őszig 58 ezer szlovák zsidót deportáltak. 19 ezren kerültek Auschwitzba , 24.500 főt Sobiborban , 7500-at Belzecben , 7000-et Treblinkában  gázosítottak el. Több ezren Magyarországra  szöktek. 1942 őszén a szlovák kormány leállította a kiszállításokat, mivel a Vatikán  és a szlovák egyház tiltakozása erősödött.
(Forrás: A holokauszt Magyarországon – Szlovákia és Románia )

Idén egy holokauszt-megemlékezésen Zuzana Čaputová szlovák államfő fölemelte szavát az antiszemitizmus ellen. Mint mondta: az antiszemitizmus nem tűnt el a társadalomból, sőt, állítása szerint az utóbbi években egyre nagyobb mértékben növekszik az antiszemita incidensek száma. „Antiszemita megnyilvánulásnak számít a történelmi tények letagadása és a bűntettek elbagatellizálása" – jelentette ki.
(Forrás: Körkép.sk)