06.09. 20:21, kimenete: 06.10. 21:41 
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalun Tóth Péter kezdeményezésére a faluból deportált zsidó lakosság emlékére 2014 óta tartanak emléksétát, amelyet egy innen elhurcolt fiatal zsidó lányról, Groszmann Lilláról neveztek el. Az első megemlékezésből hagyomány lett, ennek köszönhetően a napokban volt a tizedik rendezvény. A Szombat folyóirat riportját ajánljuk.
Cserépfalu egy kicsi, alig ezer fős település Mezőkövesdtől 18 km-re, a bogácsi fürdő közelében. A világégésig a többségében református faluban néhány zsidó család is letelepedett, boltot, kocsmát és mészárszéket működtetve.
A háború azonban őket sem kímélte, először Mezőkövesdre gyűjtötték őket, onnét néhány nappal később Auschwitzba kerültek. A néhány túlélő már nem tudott újra gyökeret verni Cserépfalun, Budapestre és Izraelbe költöztek. Emléküket nagyon sokáig egy gazos, néhány sírkőből álló temető (ahonnét a sírkövek többsége eltűnt) és a helyiek emlékezete őrizte.
Az 1990-es években, egy kirándulás során látogatta meg Tóth Péter Cserépfalut. A vidék és a település annyira megtetszett neki, hogy hamarosan vásárolt is egy házat és kétlaki életmódra rendezkedett be. A közösségi életbe bekapcsolódva egyre többet foglalkozott Cserépfalu történetével, így került kapcsolatba az addigra már alig-alig ismert cserépi zsidóság múltjával. A lakosok hozzáállása a zsidó múlt kutatásával kapcsolatban felemás volt, most is az.
Tóth Péternek sikerült interjút készítenie néhány olyan idős emberrel, akik a szemtanúi voltak a zsidóság deportálásának, de kutatásai során számos fenyegető levelet és üzenetet is kapott. A kutatást tettek követték és 2014 májusában megrendezte a Groszmann Lili emléksétát, amiből hagyomány lett. Idén május 21. zajlott le a tizedik emlékséta. Az első emléksétán még csak ketten voltak, a második sétán már tízen, most, a tizedik megemlékezésen már húszan.
A helyiek visszaemlékezéseiben Groszmann Lillát mindenki megemlíti. Ennek egyik oka az, hogy sok visszaemlékezőnek osztálytársa, játszópajtása volt, a másik ok pedig az, hogy mozgássérült volt és járássegítő bőrgipszet kellett hordania.
A ház előtt állva megismerhették a résztvevők a Groszmann család rövid történetét, ők üzemeltették az egyik kocsmát és egy boltot is. 1944. június 5-én szállították őket a mezőkövesdi gettóba.
A Szombat cikkét teljes terjedelmében ezen az oldalon olvashatják.
(Címlapkép: a túra résztvevői, előtérben a cikk szerzője, Lénárt G. József és Tóth Péter. Fotó: Lilgro.hu)
