Hogyan alakult ki a hanuka? – Ezt is megtudjuk az új Sófárból

Megjelent a Nyíregyházi Zsidó Hitközség Sófár című lapjának decemberi száma, amely a közelgő ünnepre való tekintettel bő terjedelemben foglalkozik a hanuka formálódásával és kialakulásával. Folytatódik a kisvárdai Rosenbaum rabbidinasztia bemutatása, és – ha már az ünnepeknél tartunk – olvashatunk egy ismeretterjesztő cikket egy bizonyos Josua ben Joszef nevű zsidó tanítóról is. 

A Nyíregyházi Sófár friss számából megtudhatjuk a hanuka kialakulásának különböző szakaszait, tekintettel arra a tényre, hogy őseink bizony nem úgy tartották meg a fény ünnepét, ahogyan mi.  Sturovics Andi a „Hanuka – és Juda Makabi – hét élete" című cikkében azt írja: a talmudi rabbik nem szívesen emlékeztek a hanuka csodájában főszerepet játszó Makabi családra, hiszen ők történetesen nem a rabbinikikus vonal elődeit (a farizeusokat), hanem éppenséggel azok ellenlábasait (az előkelő származású szadduceusokat) támogatták. Mint a szerző fogalmaz: „a Makabeus hőstörténetnek mellesleg az sem igen tett jót, hogy az első században a rómaiak ellen döntöttek a lázadás mellett, mire a rómaiak lerombolták a Szentélyt. A második században pedig a messianisztikus színezetű újabb lázadásban Bar Kochba vezetésével ismét simán kikaptak. Kudarcok, fiaskók, sok halott, száműzetés. A harci kedv folyamatos izzítása a továbbiakban kevéssé volt népszerű". 

Akkor hogyan lett ebből mára ünnep? Mint Sturovics Andi írja: „a sztori új élete, feldolgozása és karrierje leginkább a középkorra tehető. Először is akkor fordították héberre. Másrészt akkor kezdtek a zsidók időnként történelmi elbeszéléseket írni és olvasni. Harmadrészt pedig akkora tehetők a keresztes hadjáratok is, amelynek keretében rendszeressé váló pogromok adtak aktualitást a Makabeusok könyveinek". 

A cikk szerint újabb fordulatot a 19. század hozott: a szekularizálódó zsidó világ egyre inkább azonosult Makabiék karakán kiállásával, de az sem mellékes persze, hogy a hanuka jól van időzítve a karácsonyhoz képest, s kiválóan kommunikálható „fény-szeretet-ajándék-gyerekparadicsom” ünneppé nőtte ki magát. (Az írás először a Pilpul-net 2007. június 15-i számában jelent meg.)

A lapban folytatódik Néző István sorozata a Rosenbaum családról. A Sófár szeptemberi számában jelent meg a kisvárdai rabbidinasztia első tagjának, Rosenbaum Mózesnek az életútját bemutató cikk, a mostani  írás ennek a folytatása, amelyben a neves rabbi fiának, Rosenbaum Samunak, valamint unokájának, Rosenbaum Tibornak a portréját rajzolja meg a szerző. Fontos adalék, hogy Rosenbaum Tibor zsidómentő tevékenységéről 2014-ben film készült Walking with the enemy címmel. A film egyik főszereplője Ben Kingsley, Oscar-díjas angol színész. 

A már említett karácsony aktualitása miatt került a lapba Orbán Eszter írása egy bizonyos Josua ben Joszef nevű tanítóról, aki szavaival kétezer éve felrázta a vallási tekintetben már akkor is sokszínű zsidóságot. Mint a szerző írja: „ezek a radikális szavak a mózesi Törvény iránti hűségre, a szeretet gyakorlására, Izrael I.tenéhez való visszatérésre hívták fel a figyelmet. Arra, hogy a látszat kevés; hogy a mennyiség helyett a minőség a lényeg. Arra, hogy a valódi érték nem a láthatókban, hanem a láthatatlanban rejlik. Arra, hogy hiába a vallási cselekedet, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom".

A cikkből megtudhatjuk, hogy Josua ben Joszef tanai radikálisak voltak, de nem újak, alapjukat és hátterüket a Törvény és a Próféták adták, s gondolatmenetei rokonságot mutattak a kor rabbinikus gondolkodásával. A szavak és cselekedetek összhangjára helyezte a hangsúlyt, formalitások helyett hiteles életvitelt hirdetett. Nem alapított új vallást, nem terjesztett új hitet. 

Sőt, minden megnyilvánulásában a zsidó vallás alapértékeit képviselte: követői eleinte mindannyian a zsidóság köréből kerültek ki, akik teljes mértékben megfértek az akkori farizeusi, szadduceusi és esszénus irányvonal mellett. A közösség tagjai rendszeresen imádkoztak a Szentélyben, megtartották a mózesi Törvényeket. Mesterüket nem ideologizált isteni lénynek látták, hanem prófétának, tanítónak és Massiah-nak. 

Sófár – 5781. kiszlév, XXIII. évfolyam 5. szám, 2020. december

(Címlapkép: Hanukagyertyák a Nyíregyházi Zsidó Hitközség zsinagógájában 2019-ben. Fotó: Tóth-Ábri Péter)