Először fogadott látogatókat a gyönyörűen felújított kőszegi zsinagóga

„Egy kőszegi sikertörténet: a Schey család” címmel látható egy kiállítás abban a kőszegi zsinagógában, amelyet 2020-2022 között újítottak fel állami támogatással, s ahol az említett tárlat kapcsán adódott az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt is kitárták a kapukat. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) által szervezett eseményen kerekasztal-beszélgetést is rendeztek A zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon címmel.

Az országos Zsinagógák Hete rendezvénysorozathoz kötődően „Egy kőszegi sikertörténet: a Schey család” címmel nyílt kiállítás Kőszegen a Várkörön, a város teljeskörű felújításon átesett zsinagógájában. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) szerint „Kőszeg páratlan kulturális öröksége” az épület, amelynek felújítását 2020-ban, a Kőszeg KRAFT-program keretében kezdték el, állami segítséggel. Idén januárban a munkálatok befejeződtek, a zsinagóga és közvetlen környezete pedig azóta első alkalommal fogadhat látogatókat – írja a Nyugat.hu portál.

A megjelenteket Miszlivetz Ferenc professzor, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója köszöntötte, aki elmondta: 25 éve pillantotta meg először a kőszegi származású Schey Fülöp  – az első zsidó személy Magyarországon, aki nemesi rangot szerzett – inanszírozásával felépült zsinagógát, és „földbe gyökerezett a lába". Az eredetileg 1860-ban átadott épület sokat látott, egy zsinagóga pedig tanúságtétel mindenről, ami történt. Mindenről, így a szörnyűségekről is – tette hozzá a főigazgató, aki azt is elárulta, hogy a Schey család szorosan követte az épület rehabilitációjának folyamatát, az eseményen el is hangzottak a népes família londoni ágából származó Kathy Henderson üdvözlő szavai.

Miszlivetz Ferenc után Básthy Béla, Kőszeg polgármestere nyugtázta örömmel, hogy évtizedek elteltével úgy eshet odakint az eső, hogy abból az enteriőr nem kap. Elmondta, hogy a zsinagóga a felújítás után „készen áll arra, hogy sorsa legyen” , ami persze szorosan összekapcsolódik Kőszeg sorsával is.

Ezután „A zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon” címmel cserélt eszmét Ruth Ellen Gruber, a Jewish Heritage Europe Alapítványtól, Johannes Reiss, az eisenstadti Oszták Zsidó Múzeum igazgatója, Mátay Mónika történész, az FTI-iASK kutatója, Olti Ferenc, a Zsidó Kiválóságok Háza Alapítvány elnöke, valamint Szántóné Balázs Edit, az FTI-iASK zsidóságtörténeti kutatócsoportjának vezetője Pók Attila történész moderálásával.

A Nyugat.hu cikke teljes terjedelmében itt olvasható.

(Fotók: Mészáros D. Zsolt/Nyugat.hu)