Több évszázados hiátust szüntet meg a napokban bemutatott első teljes héber–magyar szótár. Elődjét száznegyven évvel ezelőtt adták ki, és a mostani kötet elkészültéig a magyar lelkészeknek és teológusoknak nem állt rendelkezésre ilyen típusú szótár. Az első nyomtatott bibliai konkordanciának is nevezhető szótár szerzője, Egeresi László Sándor tíz évig dolgozott a könyvön. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tartott könyvtörténelmi eseményen több felekezet és vallás képviseltette magát. Futó Katalin írása a reformatus.hu oldalról.
A könyvbemutató résztvevőit Szűcs Balázs, a kiadást segítő Erzsébetváros kulturális és egyházügyi alpolgármestere köszöntötte, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Budapest zsidó és kulturális negyede ilyen fontos ügyet és meghatározó művet támogathatott.
Izrael magyarországi nagykövetségét Bartha Anita kulturális referens képviselte, Yacov Hadas-Handelsman nagykövet pedig levélben gratulált a mű elkészültéhez. Óriási teljesítménynek nevezte a tíz év kutatómunkáját, kiemelve, hogy a Biblia ősi héber szövege kulturális alapot jelent mindkét nemzet számára, és segíti egymás jobb megértését.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint a mű nemcsak a magyar teológusoknak és lelkészeknek készült, hanem felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindenkinek, aki a Szentírás iránt érdeklődik. Ugyanakkor a lelkipásztorok igehirdetői munkáját, annak megalapozottságát is nagyban segíti. A Keresztény–Zsidó Társaság ügyvezető elnökeként beszélt arról is, hogy a szótár komoly eredményt jelent a zsidó–keresztyén párbeszédben is. Az elnök-püspök Philipp Melanchthont is idézte, aki szerint az írás magyarázójának értenie kell nemcsak a Szentírás logikájához és ahhoz, hogy miként tegyen tanúbizonyságot róla, de a Biblia nyelvét is el kell sajátítania. Elmondta, ez a szótár attól is különleges, hogy az egyes szócikkek tartalmazzák a szóalakok kiejtését és régészeti információkat is. Beszélt arról is, hogy Egeresi László Sándor szótára egyedi alkotás, mert hazai kontextusba helyezi a nemzetközi kutatások, szótárak eredményeit. A mű nemcsak a héber szavak jelentését írja le, de az ivrit nyelvvel való összefüggéseket is jelöli, utalva ezzel arra, hogy a héber nyelv mögött ma is vannak emberek, zsidó testvéreink.
Fabiny Tamás beszéde után Bozsoki-Sólyom Pál csellójátékát hallgatták meg a résztvevők, majd kerekasztal-beszélgetés következett Egeresi László Sándorral, a könyv szerzőjével, valamint Kőszeghy Miklós és Karasszon István professzorokkal.
Utóbbi szerint a szótár a legmodernebb hebraisztikai, sémi, filológiai kutatások eredményeire épül. A professzor a háttérmunkára utalva viccesen hozzátette: megegyeztek a könyv szerzőjével, hogy nem fogják jelezni külön a szakirodalmat, mert akkor háromszor ekkora lenne a szótár.
A teljes írás / IDE KATTINTVA olvasható el
Fotó: Hurta Hajnalka
