A holokauszt operaházi áldozatainak emlékére nyílt kiállítás

2022. December 14. / 12:34


A holokauszt operaházi áldozatainak emlékére nyílt kiállítás

„Összetört, elhagyott, meghalt…” címmel nyílt meg a Magyar Állami Operaház pincéjében a dalszínház állandó kiállítása, amely az intézmény 83, a vészkorszak alatt származása miatt elbocsátott és meghurcolt művészének és munkatársának állít emléket. A kiállítás 2023. január 14-től szombaton és vasárnap 16.00 órától, csoportos vezetések keretében látogatható.

A hiánypótló kiállítás Gábor Sylvie rendező, játékmester ötlete és doktori disszertációjához készített alapkutatása nyomán az 1939 júliusa és 1944 áprilisa, vagyis a II. zsidótörvény bevezetése és Magyarország német megszállása következtében elbocsátott tagok életét vizsgálta. A kutatást rendkívül megnehezítette az események dokumentálatlansága: a túlélők már nincsenek közöttünk, a II. világháborút követő évtizedekben pedig a traumák jórészt elhallgatva, kibeszéletlenül maradtak, feljegyzések és visszaemlékezések pedig csak elvétve születtek a periódusból. Mégis páratlan teljesítmény Karczag Márton, az OPERA Emléktár vezetőjének és a kiállítás kurátorának munkája, mert a tárlat az első a magyar színháztörténetben, ami a holokauszt eseményeit egy társulat életében vizsgálja. A feltáró munka nem tekinthető befejezettnek, a tárlat a megkezdett munka folytatásának egyértelmű szándékával született.

A kiállítás operaházi munkásságuk figyelembevételével három csoportba osztva vizsgálja a 83 egykori kolléga – 14 magánénekes, 5 karmester és korrepetitor, 27 énekkari, 18 zenekari és 7 balettművész, 4 adminisztratív dolgozó, valamint 8 műszaki dolgozó – életpályáját: több mint felüket, 45 főt a II. világháborút követően visszavett az Operaház, 10-en nem élték túl a megpróbáltatásokat, míg 18-an nem tértek vissza a társulathoz. Köztük van, aki külföldön folytatta pályáját, volt, akinek karrierje megszakadt, 8 egykori munkatársról pedig semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre ’45 után.

A számadatoknál is fontosabbak azonban a tablókról kirajzolódó emberi sorsok. A magánénekesek közt ott találjuk a több generációs operaénekesi dinasztából származó tenort, ifj. Ney Dávidot, aki bár megérte a szabadulást, legyengült szervezete útban hazafelé feladta a küzdelmet. Míg olyan kimagasló énekesek, mint Lendvay Andor és Székely Mihály a világháború után is szép karriert tudhattak magukénak, a magánénekesnők – köztük Diósy Edit és Egry Lili – csaknem mindegyikének pályáját derékba törték a megpróbáltatások. A karmesterek közül a világháború előtt a repertoár gerincét vezénylő Fleischer Antal ugyancsak visszatért az Operához, de még ’45 nyarán elhunyt. A világháború idején Svájcban ragadt pályakezdő korrepetitor, Solti György végül nyugaton maradva csinált nagyívű karriert, míg kollégája, Pless László az Opera Énekkar karigazgatójaként lett évtizedeken át meghatározó alakja a hazai komolyzenének. Tolnay Pál, az Operaház legendás főfelügyelője (mai szóhasználattal műszaki igazgatója) az ostrom utáni újjászervezés egyik kulcsfigurája volt, néhány évvel később azonban a nagypolitika immár véglegesen távolította el pozíciójából. 

A balettművészek közül kiemelkedik Klier Nelly életútja, akit az Operaház neves olasz karmesterével, Sergio Failonival kötött házassága mentett meg a deportálástól, férje halálát követően pedig impresszárióként segített a ’60-as években a legnagyobb nyugati sztárokat Magyarországra csábítani. Említésre méltó Hidas Hedvig élete is, aki a háborút követően az Állami Balettintézet mestere, majd igazgatója lett, testvére, az ugyancsak operaházi balettművész, Bruckner Anna azonban sosem tért haza a bergen-belseni koncentrációs táborból.

A tárlat helyszíne, az operaházi páholyok alatt futó, patkó alakú pincefolyosó is szimbolikus. Budapest 1944-45-ös ostroma idején több százan zsúfolódtak itt össze az egykori operaházi dolgozók és családtagjaik közül. A legnevesebb vendég Kodály Zoltán volt, akinek felesége, Sándor Emma zeneszerző, műfordító is bujkálásra kényszerült, de az üldözöttek közül itt talált menedékre az operaénekesek közül Bársony Dóra, Palotay Árpád, Venczell Béla és feltehetőleg Egry Lili, valamint Kleir Nelly balettművész.

A kiállítás azon túl, hogy a fennmaradt, hiányos források alapján igyekszik bemutatni az ez idő alatt származása miatt meghurcolt emberek életét és pályáját, felidézi az Operaház történetének fontos vonatkozó momentumait a megnyitástól egészen a II. világháború végéig. A tárlat kitér Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesült (OMIKE) Művészakciójára is, amely a munka nélkül maradt művészek számára biztosított szűkös megélhetést, és amely négy évada során csaknem 200 programot, köztük számos operaelőadást is műsorára tűzött. Az archív fotókkal és plakátokkal illusztrált tablókon QR-kód olvasó segítségével az énekes szólistáktól fennmaradt hangfelvételek is visszahallgathatók.

Az „Összetört, elhagyott, meghalt…” című kiállítás 2023. január 14-től szombaton és vasárnap 16 órától csoportos vezetéssel látogatható, de a meghirdetett időpontokon kívül 10 fő felett lehetőség van csoportos látogatás igénylésére is a tour@opera.hu e-mail-címen.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Ne imádkozz, Mózes: vezess! – Jó szombatot!
Kultúra
Steven Spielberg életműdíjat kapott a Berlinalén