Egy pici családi sajtüzem, ami apró betűkkel odaírta a nevét
Cfát nagy legendái mellé. Silló Sándor meséje.
Hét generációval ezelőtt élt Marokkóban egy zsidó család.
Kadosh volt a nevük. A 24 gyerek közül a legkisebb – ahogy a mesében – elindult
szerencsét próbálni és meg sem állt az Ígéret Földjéig.
Olyan helyet keresett, ahol jó a legelő a juhoknak,
kecskéknek, így jutott el Cfátra. Családot alapított és birkákat legeltetett a
Cfát környéki hegyek legelőin.
Az ő legkisebb fia 12 éves volt, mikor a fejébe vette, hogy
eltanulja a környék arab pásztoraitól a sajtkészítést. Járta a falvaikat és
figyelte, hogy készül, mi készül a kecske- és a juhtejből.
Beköltözött a városba, éppen oda, ahol ma a Kadosh sajtbolt
és sajt manufaktúra áll, a Ha Rahav Aharon Ben Shimon utcában.
Az oltás erjesztő enzimekkel, az érlelés szalmakosarakban, a
szárítás sóban, hetediziglen pontosan ugyanúgy történik a Kadosh-műhelyben,
ahogy az üknagyapa idején.
Ez a hét generáció alatt felhalmozott tudás, a technológiák,
amellyel a sajtjaikat készítik ma is, lett a Kadosh család féltve őrzött titka.
A mai tulajdonosok, a két testvér, Chaim és Yoav itt nőttek
fel a kisüzemben. Ma már mindenféle típusú sajt készül itt. A kemény sajtok a
típustól függően hat hónapig készülnek, de van három éves is. A lágy, sós Tzfat sajt
a legrégebbi recept. Az újabb fejlesztések, a merlot borban pácolt sajt, a
kashkaval sajt, az érlelt kecskesajt, a bulgarit, a ricotta a camambert sajt, a
joghurtok és természetesen kapható a környék kedvelt tejszínes savanyú
sajtkréme a labana is. Sőt meg lehet kóstolni a kecsketejes fagylaltot is.
Készítenek, árusítanak nagyon különleges halvát is, és a kis
kóstoló szoba polcain ott található Cfát környékének minden gasztronómia
különlegessége az olívától, a galileai borokig.
Másodszor járok náluk, de megismernek, pedig öt éve volt az
előző. Most sincs szerencsém, éppen áll az üzem nem tudom lefotózni ahogy
dolgoznak. Sebaj, cserébe mesélnek: hét generációval ezelőtt élt Marokkóban egy
zsidó család.
