Vitray, akit gyerekként Kisneufeldnek hívtak

Könyvajánló

Erdélyi S. Gábor / Forrás: 168 óra

Híres embernek lenni nehéz. Glóriába burkolva nem könnyű átlábalni a városon (az életen), hisz a dicsfényt nem lehet felakasztani a fogasra, leadni a ruhatárba, amikor épp nem akarunk híres ember lenni (ami különben jólesik).

vitraytam__s_kik__pz__s.jpg

Meglepetéssel értesülünk aztán utólag (olykor), hogy Híres Embernek is akad dugdosnivalója. Hogy Vajda János kamrájában mit tárolt, Széchenyi gróf a naplójába mit írt, Ady hányszor bukott sárba. Stb.

Ennél jobb, amikor a kortárs is megtudhatja: milyen is a Híres Ember, milyennek látta magát. Olyannak-e, mint mi? Az efféle gyónás mindig kockázatos. Közelről a havasi kürtöt sem lehet elviselni. Hogy mi lesz a könyv végére Híres Emberből, az többnyire azon múlik, mennyire volt hiteles korábban, és mennyire marad most is az.

Itt van e könyvünk hőse. Aki egyben az írója is. Híres. Arcát, nevét többen ismerik, mint ilyen-olyan államférfijainkét. Kép róla van ezer, mindannyiunkban. Most megtudjuk tőle magától azt is: volt gyerekként gyáva, hisztériás, magányos, üldözött és kiközösített is, tetves és félárva, bizonytalan és félős. Akkoriban Kisneufeldnak hívták. Kínosan hordta vallását, zárták gettóba, dobták ki felvételi vizsgáról, invitálták az ÁVH-ba, működött tiszti járőrként, s indult el disszidálni, de elkapták. Iskolázott felekezeti intézményekben, váltott gimnáziumokban, grundon, operában, meccsen, színházi zsinórpadláson és asztal alatt, magántanítványok mellett, jégpályán, műveltségi játékokban, főiskolán és rádióban, kórházban, történelemben.

És mindez csak a felkészülés ideje. A gyerekkor. A fiatalkor. Amikor készül a férfi. Ám ha Híres Ember már ekkor oly bámulattal néz fel magára, mint T. Közönsége majdan, ha minden este meghatottan búvik egy ágyba önmagával, akkor már le is tesszük a könyvét a kezünkből, mi, kényesebbek. Ha jó egy efféle visszatekintés, önéletrajz, attól az, mert nyoma sincs benne az öntiszteletnek, a későbbi úr felmutatásának. Hanem valami olyan, mint a gyónás.

Így érkezik el Kisneufeld élete fordulójához, kiképezve, s innentől kezdve már másképpen hívják. Felveszi a Híres Ember nevét.