Fák Újéve: Íme az ünnepi széder menete

Isten hozta Önöket a földön, érezzék jól magukat és vigyázzanak a berendezésre. Miért van egyszerre minden fa születésnapja? Miért kell nekik születésnap egyáltalán? Hogyan lett környezetvédelmi ünnep Svát 15-éből? Vasárnap este megérkezik Tu BiSvát (Fák Újéve), majd (hétfőn) egész nap a fákat ünnepeljük. Boldog fa-újévet kívánuk! 

Cikkünkben megmutatjuk az ünnepi széder menetét.

Kiindulásként szépen megterített asztal, esetleg gyertyák. Kézmosás után együtt kell elmondani az első áldást: Áldott vagy Te, Örökkévaló, minden élet Forrása, aki megszentelt Bennünket parancsolataival, és megparancsolta nekünk a (rituális) kézmosást.

A széder vezetője (bárki lehet) ezután felolvassa az első tórai idézetet, a Teremtés könyve legelejéről: „Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő fajtája szerint, amelyben legyen néki magva e földön” (Mózes 1. 1. 11.) A fák és gyümölcseik ünnepén a Teremtés végtelen gazdagságát ünnepeljük, hogy mi minden férhet el benne, ki-ki „az ő fajtája szerint”.

Első pohár bor:

Az első pohár bor fehér, a telet és a teremtés kezdetét idézi, amikor a Teremtő energia kezdeti élettel töltötte meg a Teremtést. Az áldás, amelyet mondunk rá: Áldott vagy Te, Örökkévaló, minden élet forrása, a szőlőtő gyümölcsének teremtője.

Tórai olvasmány:

Mert az Örökkévaló, a Te Istened bevisz Téged egy jó országba, patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek országába, amelyek erednek a völgyekben és a hegyekben; búza és árpa, szőlő, füge és gránátalma országába, olajfa és méz országába, olyan országba, amelyben nem tengődésben eszed kenyeredet, ahol nem lesz hiányod semmiben; olyan országba, amelynek köve vas és hegyeiből rezet vájhatsz. És enni fogsz és jól fogsz lakni és áldani fogod az Örökkévalót, a Te Istenedet azért a jó országért, amelyet adott Neked (Mózes 5. 8. 7-10).

Első gyümölcs:

Bármelyik csonthájas, amelyiknek a héja kemény és a belseje ehető, a külső, fizikai védelem fontosságára, a testünk karbantartására utal. Áldása: Áldott vagy Te, Örökkévaló, minden élet Forrása, a fa gyümölcsének teremtő.

Második pohár bor:

A fehérbe már keverünk kicsi vöröset is, ez az évszakok változását és a születés, alakulás misztériumát szimbolizálja. Az áldás a borra természetesen ugyanaz, mint előbb.

Tórai olvasmány:

Áldott leszel a városban és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhednek gyümölcse, földed gyümölcse és marháid, barmaid és juhaid szaporodása; áldott lesz kosarad és sütőteknőd. Áldott leszel jöttödben és mentedben. (Mózes 5. 28. 3-6.)

A második gyümölcs:

Ennek a magja kemény, belül kemény, kívül ehető, datolya, oliva, barack. A belső erőnket tudatosítja, fejezi ki, ennek növelésére hív fel, a belső béke és egyensúly keresésére. Az áldása ugyanaz, mint az előző gyümölcsöknek.

A harmadik pohár bor:

A vörösből van már több benne, de még belekeverünk némi fehéret, az átmenet, a tavasz, az újjászületés folyamatának újabb lépésénél, az áldás értelemszerűen ugyanaz.

Tórai olvasmány:

És formálta az Örökkévaló Isten az embert a földnek porából, és lehellte az orrába az élet lehelletét. Így lett az ember élő lélekké. (Mózes 1. 2. 7.)

A harmadik gyümölcs:

Ez maradéktalanul ehető, Isten mindenütt jelenvalóságát és ha tetszik, a feltétlenséget, a Hozzá és szerencsés esetben egymáshoz fűződő kapcsolataink feltétlenségét szimbolizálja, a megnyílást és a bizalmat. Füge, szőlő, mazsola. Áldása ugyanaz, mint eddig.

A negyedik pohár:

Ez teljesen vörös, a mindannyiunkban jelenlévő isteni szikrát szimbolizálja és a teljes átmenetet, a közelgő évszakváltást, a tavaszt.

Tórai olvasmány: És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből és látta, hogy íme a tüskebokor tűzben ég és a tüskebokor el nem hamvad” (Mózes 2. 3.2.)

A negyedik gyümölcs:

A külső héja, bár nem ehető, de puha, mint a mangóé, a banáné, az ávokádóé. A titkokat, a végső titkokat szimbolizálja, a Tóra titkait, amelyeket kutatunk, miközben a Tóra tanítása éltet, táplál bennünket.

Az áldás ugyanaz, kivéve a banánt, arra azt mondjuk, az áldás elejének megismétlése után, vagyis a föld gyümölcsének megteremtője, mert a zsidó jog besorolása szerint a banán nem fán terem.

Isten hozta Önöket a földön, érezzék jól magukat és vigyázzanak a berendezésre. Boldog fa-újévet kívánuk!