A csók új kiadásban Löw Immánueltől – nagy skajach a szegedieknek!

Igazi könyvritkaság látott napvilágot a Szegedi Zsidó Hitközség reprint kiadásában: a hitközség újra megjelentette a város legendás főrabbijának, Löw Immánuelnek A csók című munkáját. A tanulmányt a Traub és Társa nevű cég adta ki Szegeden 1882-ben, s mivel a mű nászajándék gyanánt íródott, annak idején mindössze 30 példány készült belőle. Ebből mára csak három kötet hollétéről tudni – nagy öröm tehát, hogy a munka immár a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető. 

– A csók rövid, ám annál alaposabb kultúr- és vallástörténete mintegy 3 ezer évre visszamenőleg – egy mondatban így lehetne összefoglalni Löw Immánuel (1854-1944) szegedi tudós főrabbi 1882-ben megjelent tanulmányának summázatát. 

A szellemes stílusban, ám mégis tudományos igényességgel megírt mű végigvezeti az olvasót azon az úton, amelyet a szerző a csók kutatása során tett az ókortól kezdve egészen a saját maga koráig bezárólag. Így szerepel a tanulmányban Ovidius éppúgy, mint Petőfi, a csók kapcsán Löw idézi a Tórát és Homéroszt, az Énekek Énekét és a Zohárt; felvonultatja a csókok számos fajtáját a szerelmes csóktól kezdve az üdvözlő, a baráti, a bálványimádó és a rokoni csókon át egészena búcsúcsókig; s közben idézi Rásit, rabbi Johanant, Rámbámot, Tobiah ben Eliézert, s még számtalan forrást – ami jelzi Löw Immánuel elképesztő lexikális tudását és szintetizáló képességét. 

A tanulmány első néhány bekezdése

Hadd jegyezzem meg: mennyivel könnyebb dolga van ma egy tudósnak, ha a csók kultúrtörténetéről akar írni! Beüti a google-ba a megfelelő keresőszavakat – csók, kiss, baiser, basium, der Kuss vagy die Küsse – és máris találatok tízezrei közül válogathat…

Az 1854-ben Szegeden született Löw Immánuel a szülővárosában összesen 66 évig, vagyis az 1944-ben bekövetkezett haláláig szolgálta rabbiként és tudósként a hitközséget, ezáltal pedig a teljes magyar zsidóságot. Rendkívüli tudása, tudományos és kulturális műveltsége, s nem utolsó sorban  kiemelkedő embersége, emberszeretete folytán már életében legendássá vált az alakja, de az ismertsége nemhogy Szeged, de az ország határain is túlnőtt.

Löw a Szegeden töltött évtizedek alatt a zsidó tudományos és vallási világ számos rangos külföldi intézményétől, egyetemétől kapott meghívást tanítani, dolgozni, kutatni – ő azonban hűséges maradt szülővárosához és ottani híveihez.  Mint a reprint kiadás utószavából kiderül: ez a hűség akkor érthető igazán, ha tudjuk, hogy őt kérték föl a berlini Hochschule für die Wissenschaft des Judentums (a zsidó tudományok főiskolája) első rektorának, de még ezt is visszautasította. 

Az említett utószót a hasonmás kiadás szerkesztői, Hidvégi Máté és Pataricza Dóra közösen jegyzik, akik igen értékes és fontos adalékokat tesznek közzé részint a tudós rabbi életére és munkásságára vonatkozóan, részint pedig A csók című tanulmányával kapcsolatban, amely 1882-ben jelent meg 30 példányban. 

Mint írják: „A csók Löw első önállóan megjelent folklorisztikus munkája volt, amely áttekintette a csók és a csókolás anyagát a zsidó (és nem csak a zsidó) irodalomban. A tudományos újszerűsége mellett különösnek is nevezhető témaválasztás, főképpen egy rabbitól, napjainkban is rendkívülinek tűnne, és mindenképpen modernnek. Ha A csók az 1960-as évek hippimozgalmai idején íródott volna angolul, akár kultuszkönyvvé is válhatott volna”.

Az 1882-ben megjelent 30 kötetből mára három kötet holléte ismert. Hidvégi Máté és Pataricza Dóra az utószóban azt írja, hogy az általuk ismert három példány közül az egyik Goldziher Ignácné tulajdonában volt, és jelenleg az Izraeli Nemzeti Könyvtár gyűjteményében található. A szerkesztők Löw Leontin példányából dolgoztak a könyv jelenlegi őrzőjének hozzájárulásával.

A reprint kiadás címlapja. A borítón a „Szeged – Tiszaparti uj palotasor” című kőnyomatos postai levelezőlap látható (Traub B. és Társa kiadása)

S hogy milyen alkalomból született ez a munka, amely egy rabbitól meglehetősen szokatlan címadással hívja fel magára a figyelmet? Hidvégi Máté fejtette meg, hogy Löw ezt a tanulmányt a legjobb barátjának, dr. Szivesy (később: Szivessy) László ügyvédnek és menyasszonyának, Prosznitz Júliának írta, majd adatta ki a házasságkötésük alkalmából nászajándék gyanánt. (Ez lehet a magyarázat szokatlanul kevés, mindössze 30 példányszámnak.)

Nagy skajach a Szegedi Zsidó Hitközségnek és annak elnökének, Buk Istvánnak (aki egyben a kötet felelős kiadója is), továbbá Pataricza Dórának és Hidvégi Máténak, hogy Löw Immánuel páratlanul szellemes és tartalmas tanulmányát a szélesebb olvasóközönség számára elérhetővé tették.

A hasonmás kiadás támogatói:
Jane Balint (Ohio);
Judith Dupont (Párizs); 
Horváth-Lindbergh Judit (Stockholm);
Lányi Pál (Budapest);
Pataricza Dóra és Salamon András (Helsinki);
Petrőczi Éva (Budapest);
Scheiber Mária (Budapest). 

(Címlapkép: Ráchel és Jákob találkozása. William Dyce festménye)