1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE
(Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita
Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől
megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a
nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész,
táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető
levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az
akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
Amikor ezt a kis posztot írom, december 17-e van.
Holnap este kezdődik a hanuka ünnepe és tart december 26 estéjéig.
Hanuka, a Fény ünnepe, annak a csodának az emlékére, amely
i.e. 138-ban történt. Amikor a zsidósághoz hű kevesek a Makkabeusok vezetésével
legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét, amely szellemi és fizikai
megsemmisítésükre tört, az újjá avatott Szentélyben csak egy napra elegendő
olaj maradt a Menóra lángjának meggyújtásához, de ez az olaj nyolc napig égett.
Hosszú sorozatom e darabja rendhagyó lesz. Nem
valamelyik művészt mutatom be, aki menedéket talált 1939 és 1944 között a
Goldmark-teremben. Arról írok, hogyan ünnepelték meg a hanukát (chanukát) ott 1939
és 1943 között, az OMIKE Művészakció kereteiben. A szűkösen található
információt kibővítem egyetlen kitekintéssel a Művészakción kívüli ünneplésre
is.
1939 novemberében kezdődött az OMIKE Művészakciója.
Nincs arról tudomásom, hogy ekkor külön műsort szenteltek-e a hanukának, de
valószínűleg nem volt még ilyen rendezvény. A Magyar Zsidók Lapja viszont december 21-én beszámolt egy
Goldmark-termi eseményről:
„A Pesti Izraelita Hitközség területén lévő
középiskolák vallásos körei nagyszabású Chanuka-ünnepség keretében léptek
először a nyilvánosság elé. Az ünnepség a Goldmark-teremben 800 néző előtt
folyt le. […] Az ünnepély a chanukai gyertyagyújtással kezdődött s a gazdag
műsor kiemelkedőbb számai voltak a 250 főből álló négyszólamú vegyeskórus és a
negyventagú zenekar működése.”
(Mindez – ahogy korábban már írtam – a picike
színpadon és nyilván a színpad előterében.)
A kapcsolat az OMIKE Művészakcióval nem csupán az
azonos helyszín, hanem az is, hogy ezen az eseményen részt vett Ribáry Géza
(1889-1942) a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) elnökhelyettese, a Művészakció
tényleges vezetője.
1940 decemberében az OMIKE Művészestéken (így is
hívták a szórólapokon a Művészakciót) a PIH Vallásos Köreinek chanuka estje
került megrendezésre a Goldmark-teremben. A műsorközlésből nem derül ki, hogy
kik voltak az est szólista művészei, de az igen, hogy a vallásos művek mellett
megszólalt például Verdi, Corelli egy-egy alkotása is. Előadták Kelen Hugó két művét
is. A szerző azon túl, hogy zeneszerző volt, szervezőként is fontos szerepet
játszott az OMIKE Művészakcióban. (Őt a sorozatom 82. részében mutattam be)
1941 hanuka ünnepéről nem találtam olyan újságcikket,
amely a Goldmark-termet, vagy a Pesti Izraelita Hitközség egyéb rendezvényeit említené
meg.
1942 decemberében a Művészakció rendezett
„chanuka-ünnepélyt”. Ezen, mint a műsorközlésből olvasható, a legjelesebb
színészek és énekesek léptek fel Beregi Oszkárral és Ernster Dezsővel az élen.
(Sokuk szerepelt már ebben a sorozatban.)
1943-ban az ünnepről, hanukáról az újságok – már
amelyik megemlítette – csak mint a vallásos szervezetek rendezvényeiről tettek közzé
rövid hírt. A Goldmark-terem vagy nem adott helyt ilyen ünnepségnek, vagy erről
a lapok nem tartották érdemesnek tudósítani.
Minden olvasómnak kívánok ezen alkalomból nagyszerű
ünnepeket, akár a hanukát, akár a karácsonyt ünneplik meg, akár mindkettő
örömét élvezni tudják.
Mivel ebben az évben ez sorozatom utolsó közlése,
kívánok továbbá minden kedves olvasómnak, útitársamnak a nagy utazásban, lelkes
támogatómnak, kritikusomnak nagyon boldog, az ideinél sokkal jobb új évet.
Képek:
1.) Ribáry Géza
olajképe, Szenes fülöp festménye, MZSM
2.) OMIKE Művészakció
műsorközlő lap,1940. december 14. OSZK
3.) OMIKE Művészakció
műsorközlő lap,1942. december 13. OSZK
4.) Hanukai képeslap,
1890 körül, MZSM
