Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (128. rész) – Fiatal festők és szobrászok 1.

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

1942-ben egy kis füzetet adott ki a Zsidó fiatalok szellemi közössége „Fiatalok művészete” címmel. Sem a szervezetről, sem a füzetecskét szerkesztő Varga Sándorról nincs információm, annál inkább híres a képzőművészeti részt összeállító Örkényi Strasser István, a kiváló és 1944-ben meggyilkolt szobrász.

Követve ennek a kis füzetnek a tartalmát, az ebben szereplő fiatal, de mindenképpen pályájuk elején tartó művészekből válogattam néhányat (két egymást követő héten), akik az OMIKE Művészakcióban is kiállítottak, és akikről információt tudtam felkutatni.

Földes Péter Mihály (1924-1977)

1937-ben az Újság írt a diákrajz kiállításon feltűnt tehetséges fiúról.1942-ben Örkényi Strasser István szabadiskolájának növendéke volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Műveit az OMIKE 1942-43-as kiállításain mutatták be, nagy sikerrel.

1946-ban elhagyta az országot; Párizs érintésével Londonba ment, ahol letelepedett. Időközben érdeklődése az animációs film felé fordult. Első, huszonkét perces alkotása, a teremtő természet és az ember által alkotott világ erejét egyetlen kozmikus vízióban ábrázoló Animated Genesis (Élő Genezis) felkeltette Korda Sándor figyelmét, akinek vezető produceri munkájával készült egy 35 mm-es változat. A rövidfilmet eljuttatták az 1952-es cannes-i filmfesztiválra, ahol elnyerte a legjobb színes technika díját. A következő esztendőben az Brit Filmakadémia is különdíjjal ismerte el.

Gedő Ilka (1921-1985)

Művészeti tanulmányait Erdei Viktor vezetésével kezdte, majd Örkényi-Strasser István magániskolájában folytatta. Az OMIKE Művészakció négy kiállításának volt résztvevője.

Pályája kezdetén, 1944-ben a gettólakó gyerekek portréit rajzolta, majd saját arca felé fordult művészi érdeklődése. Végül szinte kizárólag virágokat festett, kerteket, különös, sejtelmes, néha erőszakos, szúrós és félelmetes virágokat, virágportrékat.

1945-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, amit azonban fél év múlva abba kellett hagynia. 1950-től 1964-ig nem vett részt a képzőművészeti életben. 1969-70-ben egy évet Párizsban töltött. A látvány közvetlen hatása alatt alkotott, szoros barátság fűzte a tárgyi világhoz. Különös metamorfózis ment végbe rajzain és festményein: egy emberarc, egy-egy virág, bútor vagy tárgy átlényegült keze alatt, magába olvasztva a gondolatok, az asszociációk, emlékek és megérzések széles skáláját.

Glück Félix (1923-1981)

1936-ban családja Csehszlovákiából Magyarországra települt át. 1941-44: a Művészetek Szabad Iskolájában tanult festeni, mesterei: Berényi Róbert, Bernáth Aurél. 1941-től vett részt kiállításokon. A Forrás 1943 szeptemberében a Tavaszi Szalont értékelve így írt képeiről: „két költői érzékenységgel átitatott, leheletszerűen finom pasztellt mutatott be”. Az OMIKE Művészakció négy kiállításának volt résztvevője.

1944-45-ben a mauthauseni koncentrációs tábor foglya volt. 1946-48-ban Davosban gyógyítják tüdőbaja miatt. 1948-tól a University of Durhamban tanult. 1950-ben visszatért Budapestre, illusztrátorként és szerkesztőként dolgozott. 1956-ban Angliában telepedett le. Londonban egy grafikai stúdió művészeti vezetője, és 1967-től a Modern Publicity szerkesztője volt. 1971-ben alapította meg a Felix Gluck Presst, természettudományos, kultúratörténeti és gyermekkönyveket adott ki és illusztrált.

Pásztor György (1913/14-1980)

Tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában végezte 1939-ben. Mestere Balázs Attila volt. Az OMIKE Művészakció valamennyi kiállításán részt vett.

1946 áprilisában műterem-kiállításáról beszámolva így írt a Szabadság „Vásznain gyönygyházfényű, szürkés, melegszínű tájak, portrészerűen, vagy látomásként ható arcok az élmények gazdagságát fejezik ki.”

1947-től szerepelt kiállításokon. Ezek közül a sajtó érdeklődését az 1963-as keltette fel, amelyet Szántó Piroska nyitott meg. Könyvtárosként dolgozott. Szépirodalmi ihletésű pasztelleket, grafikákat készített. Számos egyéni kiállításon mutatkozott be.

Képek:

1.) Földes Péter feleségével. sliderplayer.hu
2.) Gedő Ilka portré wikidata.org
3.) Kártyázók. 1940. Képzőművészeti Egyetem. Kiállították az OMIKE Művészakció második kiállításán, 1941-ben
4.) Önarckép, 1947. Szombathelyi Képtár
5.) Fiatal lányok. mutualart.com
6.) Önarckép. Pesti Műsor 1983. 11.
7.) Ámos Imre portréja, 1953. axioart.com