Nemzedekéken átívelő hatású, elementáris és felszabadító erejű amerikai zsidó író volt, aki bebizonyította, hogy léteznek ugyan tabuk, de azok leginkább arra valók, hogy kiszabadítsuk magunkat a tabuk bilincseiből, majd elkezdjünk lélegezni, gondolkodni és írni: szabadon. Philip Roth éppen 90 évvel ezelőtt, 1933. március 19-én született, és New Jersey jobbára zsidó családok lakta Newark negyedéből indulva lett az Egyesült Államok egyik legjelentősebb XX. századi írója.
Philip Roth szinte a „földink" volt, hiszen ősei kelet-európai zsidók voltak: nagyszülei Galíciából vándoroltak ki az Újvilágba, az író szülei már született amerikaiak voltak , miképpen maga Roth is – akinek azonban a zsidó indentitása nem oldódott föl Amerika hatalmas olvasztótégelyében.
Már első kötetével, az 1959-ben megjelent Isten veled, Kolumbusz (Goodbye, Columbus) című, novellákat tartalmazó könyvével elnyerte az Államok rangos irodalmi díját, a National Book Awardot, az átütő sikert azonban a harmadik könyve, az 1969-ben kijött A Portnoy-kór (Portnoy's Complaint) hozta meg számára.
Legfontosabb művei közé tartozik a Shylock-hadművelet (Operation Shylock), amely 1993-ban jelent meg, valamint az úgynevezett „amerikai trilógia”, amelynek kötetei: Amerikai pasztorál (American Pastoral), a Kommunistához mentem feleségül (I Married a Communist), valamint A szégyenfolt (The Human Stain).
Nemcsak a közönség, de a szakma is elismerte nem mindennapi írói kvalitásait: ő az egyetlen amerikai író, aki háromszor is megkapta a tekintélyes Faulkner-díjat, míg az említett Amerikai pasztorál (1997) című regényével Pulitzer-díjat nyert. Az amerikai trilógia harmadik kötete, A szégyenfolt 2001-ben kiérdemelte a W. H. Smith Irodalmi Díjat (WH Smith Literary Award), amellyel az adott év legjobb könyvét jutalmazzák.
Utolsó megjelent könyve a Nemezis (Nemesis) volt 2010-ben, ezután az író visszavonult és idejét keginkább olvasásnak szentelte. 2018-ban hunyt el. A születésnapja alkalmából olvassunk mi is: emeljük le a polcunkról valamelyik könyvét, és azzal emlékezzünk erre a nagy amerikai zsidó íróra szeretettel és büszkeséggel!
(Címlapfotó: Bettman/Getty Images)
