Az 1941-ben kialakított krakkói gettót – ahol 300 épületben mintegy 18 ezer ártatlan embert zsúfoltak össze – a nácik nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. március 13-14-én számolták föl. A Jad Vasem honlapján szereplő adatok szerint a nácik sok embert ott helyben megöltek, többeket Auschwitz-Birkenauban és Belzecben gázosítottak el, sokakat pedig a plasowi munkatáborba szállítottak, amelyet egy zsidó temető területén állítottak föl.
A náci uralom alatt Krakkó a Főkormányzóság fővárosa lett: a Wavel-kastélyt elfoglalta Hans Frank, a német kormányzó. A gettót 1941. március 21-én állították fel a Podgorze-negyedben, amely távol esik a Wavel-kastélytól és a belvárostól.
A gettóba mintegy 18 ezer zsidó lakost zártak be, miután 40 ezret előzőleg kiűztek a városból. A 18 ezer embernek 300 ház jutott, a zsúfoltság, a lakhely hiánya nyomasztó volt. Emberek raktárakban, pincékben, padlásokon, lépcsőházakban voltak kénytelenek meghúzni magukat.1941. júliusában 13-szor annyian haltak meg a zsidók közül, mint amennyien egy hónap alatt a háború kitörése előtt.
1943. március 13-14-én likvidálták a gettót. Nagyon sok embert ott helyben megöltek, többeket Auschwitz-Birkenauban és Belzecben gázosítottak el. Azokat, akiket kényszermunkára választottak ki, Płaszówba szállítottak, ami egy zsidó temető földjén felállított munkatábor volt.
A krakkói gettó felszámolását vezető Amon Göth kegyetlen SS-százados neve akkor lett világszerte ismert, miután bemutatták Steven Spielberg: Schindler listája című filmjét, amely a krakkói gettóban szenvedő embereknek és a közülük sokakat megmentett Oscar Schindler gyárosnak állít örök emléket.
(Címlapkép: a krakkói gettó 1943 márciusában. Fotó: Stanisław Poznański – United States Holocaust Memorial Museum)
