Győri megemlékezés: „Ott már csak a csend honolt"

A győri zsidó temetőben tegnap emlékeztek meg a nyolcvan éve történt borzalmakról, annak a több mint 5000 ártatlan embernek a meggyilkolásáról, akiket Győrből hurcoltak a halálba. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke arról beszélt az eseményen, hogy a leszármazottak feladata emlékezni és emlékeztetni a történtekre.

A vészkorszak tragédiája nemcsak a több százezer elragadott élet, szeretteink elvesztése és túlélők szenvedése. Tragédia az emberéletekre alapozott jövő és gyarapodás elvesztése is. A megsemmisült vidéki zsidó vallási élet után ma alig maradt közösség, amely imát mondhatna az áldozatokért.

A győri megemlékezést egy, az 1944-es évben készült kép és videóösszeállítással nyitották meg. Majd a közösség életképei által láthattuk, miként épült újjá a helyi zsidóság, hogyan voltak képesek a pótolhatatlan hiányból mégis értéket teremteni, emléket állítani.

Villányi Tibor. Fotók: MEKLIZ Fotóstúdió/Győrplusz.hu

Az eseményen Villányi Tibor, a Győri Zsidó Hitközség elnöke mondott köszöntőbeszédet, amelyben így fogalmazott: 

– Győrben ma gyönyörűen felújított zsinagóga, gondosan ápolt zsidó temető, benne a mártírok emlékműve és a menház fémjelzi elődeink tevékenységét és a hitközség áldozatos munkáját. A város szellemiségét, kultúráját, gazdaságát építő, gyarapító zsidóság tevékenységének értékeit a győri polgárok emlékezete őrzi évszázadok óta. Nekünk kötelességünk tenni arról, hogy ez az emlékezet ne merüljön feledésbe és az utókor is legyen tisztában mindazzal, ami felmenőinkkel történt. 

Az elnök hangsúlyozta: a 17 évesnél fiatalabb korosztály életét teljesen kioltották a soá alatt.

Dr. Grósz Andor

Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke – akit személyes, családi kötelékek fűznek Győrhöz – e szavakkal fordult a megjelentekhez:

– Megsemmisült az a virágzó zsidó vallási élet is, amely oly gazdaggá tette a Kárpát-medencei zsidó szellemiséget. (…) Ahol korábban az emberi élet ezernyi zsivajgó hangja töltötte meg a levegőt, ott már csak a csend honolt.  

Felidézte a pusztítást, ami a várost sújtotta, emlékeztetve, hogy noha az élet jelei ma már ismét láthatók a Nagyzsinagógában, de ez csak elvétve igazi zsinagógai élet, inkább rendezvények, kulturális programok hangjai visszhangzanak a falak között. 

Hozzátette: ha a Gyár utca környékén sétálunk, alig találjuk nyomát az egykor errefelé lakó zsidó családoknak, csak néhány ház tanúskodik az egykori életről azoknak, akik tudják, hova nézzenek és mit keressenek. 

– Ha romosan is, de áll még a dédapám háza, azonban az egész 800 fős orthodox közösség eltűnt, ahogyan a zsinagógájuk is – mondta, s hozzáfűzte: „ennek a hitközségnek most van lehetősége arra, hogy Magyarország kormányának segítségével a felmenők által felépített Menházban, egy múzeumban, méltó emléket állítson Győr zsidó múltjának."

A Mazsihisz-elnök beszélt arról, hogy minden veszteség, elragadott élet és pusztítás ellenére továbbra is létezik és újra virágzik a magyar zsidóság, új zsidó közösségek jönnek létre, új zsinagógák nyílnak, zsidó intézmények létesülnek, új szervezetek alakulnak. Ebben a tekintetben a vidéki hitközségek között élen jár a győri közösség. Tevékenységével, projektjeivel, nagyszabású terveivel fennen hirdeti, hogy jelen van és virágzik a zsidó közösség Schlesinger Adolf, Neubauer Károly, Kohn Adolf városában.

A megemlékezés résztvevői

A megemlékezésen jelen volt dr. Sztáray Péter András biztonságpolitikáért felelős államtitkár, aki felhívta a figyelmet a holokauszt és az Izrael államot tavaly októberben ért terrortámadás között vonható szomorú párhuzamra.

– A terror mögött a Közel-Kelet népeinek elidegenítése, a béke perspektívájának ellehetetlenítése, a pusztítás kultúrája áll, az eredmény pedig mindkét oldalon ártatlan életek elvétele – mondta el az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország és a magyar kormány minden téren a béke pártján áll és minden háborút el kell kerülnünk a múlt eseményeiből tanulva.

Ezután dr. Dézsi Csaba András polgármester szólt a résztvevőkhöz. 

– Az emlékezés nemcsak kötelességünk, hanem felelősségünk is, a túlélők történetei azok, amik ma is itt visszhangoznak, emlékeztetnek minket arra, hogy soha ne felejtsünk. A megemlékezésen sajnos már nincsenek velünk azok a túlélők, akik tanúként figyelmeztetnek arra, hogy velük is megtörtént az emberiség leggonoszabb tette – hangzott el beszédében. 

Dr. Dézsi Csaba András

A köszöntőbeszédek után Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Gara István, a Győri Zsidó Hitközség kántora tartottak istentiszteletet, nekik köszönhetően méltó módon hangoztak el az ártatlanokért szóló gyászimák.

Zucker-Kertész Lilla