„A holokauszt nemcsak a zsidóság, hanem az egész társadalom tragédiája volt"

– Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a holokauszt nem a deportálásokkal kezdődött, hanem több mint két évtizeddel korábban, az 1920-as numerus clausus elfogadásával. S azt is tudatosítani kell a magyar társadalomban, hogy a holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar társadalom tragédiája volt, azaz a vészkorszak nem zsidó, hanem össztársadalmi ügy – mondta Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke a csömöri holokausztmegemlékezésen.

A napokban holokausztmegemékezést tartottak a Pest megyei Csömör nagyközségben a helyi Hantos Péter, a Kézdy György-díjas ZSIT Egylet vezetője szervezésében. Az egylet az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, a holokausztáldozatok emlékének őrzésére alakult önkéntes baráti társaság, amelynek Hantos Péter az egyik alapítója. 

A rendezvényen részt vett Fábri István, Csömör polgármestere, jelen volt több önkormányzati képviselő, valamint a helyi szlovák és a német nemzetiségi önkormányzat képviselői is. A megemlékezésen Fábri István és Hantos Péter köszöntötte Burdza Emilné csömöri holokauszttúlélőt, majd beszédet mondott Hantos Péter, Pécsi Tibor, az Élet Menete Alapítvány képviselője és Horváth József, a Mazsihisz alelnöke, közreműködött Verő Tamás főrabbi.

Horváth József, a Mazsihisz alelnöke (Fotó: Vargosz/Csömör.hu)

Horváth József a beszédében többek között elmondta: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a holokauszt nem a deportálásokkal kezdődött, hanem több mint két évtizeddel korábban, az 1920-as numerus clausus elfogadásával. S azt is tudatosítani kell a magyar társadalomban, hogy a holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar társadalom tragédiája volt, azaz a vészkorszak nem zsidó, hanem össztársadalmi ügy. 

Kitért arra is, hogy mi már el sem tudjuk képzelni, hogy a jóval a holokauszt előtt is mennyi megaláztatásban volt része a magyar zsidóságnak a többségi társadalom részéről. Erre példaként megemlítette, hogy a Horthy-rendszerben ez a felirat volt olvasható egy turistaszálló bejáratán: „Menedékházunkat kizárólag keresztények látogathatják.” 

A Magyar Turista Szövetség Domicahegyi Turistaszállója a felvidéki Kecsőn 1940-ben. Forrás: LISSÁK TIVADAR / FORTEPAN

Mivel a megemlékezésen a helyi énekkar a magya himnuszon kívül elénekelte Izrael himnuszát és Verdi: Nabucco című művéből a rabszolgák híres dalát, Horváth József emlékeztetett arra: 

mind Izrael himnusza, mind a rabszolgakórus dala az életben maradás reményéről,  valamint az életben maradás reményébe vetett mély hitről szól, és éppen ez a remény és a hit volt az, ami erőt adott a holokauszt túlélőinek a vészkorszakban, majd az életük újrakezdésére a tragédia után. 

A Mazsihisz alelnöke közölte: az elmúlt évtizedekben sok-sok holokauszttúlélővel beszélt, akik mindannyian az életbe vetett remény és hit erejét hangsúlyozták, nem pedig a gyűlölködést. „Nem szabad feladni a reményt és gyűlöletmentesen kell élni, ez az az üzenet, amit meg kell értenünk és el kell tanulnunk a túlélőktől" – mondta Horváth József. 

(Címlapkép: Fábri István és Hantos Péter Burdza Emilné csömöri holokauszttúlélőt köszönti. Fotó: Vargosz/Csömör.hu)