Grósz Andor: A közös múltnak voltak előre mutató és szomorúbb szakaszai

2024. November 08. / 11:21


Grósz Andor: A közös múltnak voltak előre mutató és szomorúbb szakaszai

„Az Örökkévaló a szövetségeit megtartja, nem bontja fel azokat. A társadalmunk változik, az Örökkévaló parancsolatai a változatlant, az igazodás pontjait adják.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Prof. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke az „Egyházak a politikai átmenet időszakában” címmel a Holokauszt Emlékközpont és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös szervezésében lezajlott kétnapos nemzetközi konferenciát.

A konferencia az egyházak társadalmi szerepét járta körül a politikai átmenet éveiben, az 1980-as évek második felétől egészen a 2000-es évekig. A rendezvény hazai és külföldi előadói az egyházak szerepfelfogásának sajátosságait, mozgásterét és a modern politikai rendszerekhez való alkalmazkodóképességét elemezték.

20241106_egyhaz_pol_06.jpg

A Mazsihisz elnöke nyitó beszédében örömét fejezte ki, hogy egy ilyen fontos kérdésben, mint a magyarországi egyházak, felekezetek közel két emberöltőt felölelő története a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és más egyházakkal együtt kerül megtárgyalásra.

Mint mondta, a közös múltnak voltak előre mutató és szomorúbb szakaszai. A II. Vatikáni Zsinat nem csak egy új lelkiséget hozott, de a katolikus – zsidó párbeszédet is új alapra helyezte, és a Holokauszt után más felekezetek is újra gondolták a zsidósághoz való viszonyukat.

Hozzátette, „a modern világ velejárójaként tekintenek a vallási közönyre, a szekularizációra, amelynek eszméje a 20. század gondolata, a korszak sok mozzanatának meghatározója.” Az 1948 után kiépülő új társadalomszerveződés sem a vallásos világnézetnek, sem az alulról jövő kezdeményezéseknek nem kedvezett. A munkaszervezés elvei is ütköztek a liturgikus naptárak időhasználatával. Felnövekedtek nemzedékek, amelyeknek a vallás már nem számított, vallási neveltetésük és ismereteik felszínesek lettek. A rendszerváltás ígérete a korábban volt stratégiák folytatásának reményét hozta, miközben minden gyökeresen megváltozott. Új kihívások is érték a magyar társadalmat: a rendszerváltással teret nyert a Nyugatról érkező szekuláris individualizmus, az egyéni vallásosság és a vákuumot betölteni érkező vallási mozgalmak. Sokszor úgy látszott, hogy a vallás csupán egyéni döntés kérdése, s az egyén ügye.

20241106_egyhaz_pol_08.jpg

„A kérdés ennél sokkal összetettebb. Ahogyan az elzászi orthodox zsidó családból érkező Durkheim (kiejtve: Dürkhejm) is megragadta, a vallás alapvetően kapcsolódik össze a társadalommal, s nem csak a szolidaritás és a normaadás révén. A vallás a társadalom lényegét fejezi ki. A hit és a vallásos közösség –, melynek alapja a családi fészek mintaadása – alapjában határozza meg a közös dolgokról, a társadalomról és az élet végső értelméről való gondolkodást: kereteket és perspektívát ad gyerekeinknek, nemzedékeket köt láncolatba. Társadalmunk gyökerei pedig nem csupán szekulárisak, hanem számtalan emberöltőre visszatekintve alapját képezi a judaizmus és a kereszténység hagyománya, ami mögött ott van az irgalmas és könyörületes Isten, aki hosszan tűrő és nem hagyja el népét.” – fogalmazott Prof. Dr. Grósz Andor.

20241106_egyhaz_pol_10.jpg

A rendszerváltás 35. évfordulóján megszervezett esemény a számos külföldi és hazai előadó rendkívül tartalmas gondolatait követően egy izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Kardos Péter főrabbi, Fényes Balázs vallástörténész és Zima András, a holokausztmúzeum igazgatója a magyarországi zsidóság akkori eseményeiről beszélgetett. 

L1030923.jpg

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Judaizmus
Az ámen szó jelentése
2024. November 04. / 12:00

Az ámen szó jelentése