Nagyon nagy valószínűséggel ma nem égetnék el elevenen azokat a bárányokat, amelyek Elek Judit filmrendező Tutajosok című, 1990-es filmjének nyitójelenetében váltak a lángok martalékává a filmművészet oltárán. Elek Judit nagy rendező, a filmje jelentős alkotás, 1990 óta azonban történt egy és más az állatok védelme érdekében. VÉLEMÉNY
Most zajlik a rotterdami filmfesztivál, amelynek ünnepeltje (méltán) Elek Judit filmrendező, akinek a minap a Variety című magazin tett fel kérdéseket az 1990-es Tutajosok című filmje kapcsán. (Erről ebben a cikkben írtunk.)
Egészen pontosan arról a kíméletlen jelenetről kérdezték, amelyben élő bárányokat égetnek el, ezzel fejezve ki szimbolikus módon azt a rettenetet, amely a vészkorszakban ártatlanul meggyilkolt emberekkel történt. S habár Elek Juditnak igaza van abban, hogy 1990-ben ezt a jelenetet le lehetett forgatni a művészi szabadság jegyében, továbbá annak tudatában, hogy a filmben látható állatokat amúgy is a vágóhídra szánták, de ha a rendező ma forgatná ezt a filmet, ez a jelenet vélhetően kimaradna belőle.
Nem azért, mert korlátozni kellene a művészi szabadságot (nem kellene), s nem is azért, mert Elek Juditnak 1990-ben nem volt igaza (hiszen igaza volt), hanem azért, mert az elmúlt 33 évben megváltozott a világ. Ma, 2023-ban már nem volna mindegy, hogy azokat a bárányokat elevenen elégetik-e, mert nem állna meg az az érv, hogy amúgy is a vágóhídon végeznék. A kérdés ugyanis így szólna: szabad-e hagyni szenvedni az állatokat, mielőtt elpusztulnak? Mivel az elevenen való elégetés nyilvánvalóan sokkal nagyobb szenvedéssel jár az állat számára, mintha vágóhídon vágják le, a Tutajosok eredeti nyitójelenetét ma nem lehetne leforgatni.
Arról nem is beszélve, hogy a zsidó hagyomány a kóser vágás évezredes szabályainak rögzítésével már nagyon régen rögzítette: nem, nem szabad hagyni, hogy az állatok szenvedjenek. Ha tehát egy rabbit kérdeztek volna meg a Tutajosok első jelenetének leforgatása előtt, az a rabbi 1990-ben is azt mondta volna, amit 2023-ban mondana: ilyet csinálni állatias barbárság.
Ezzel Doktor Moll nem azt akarja mondani, hogy Elek Judit 1990-ben állatias barbárságot követett el, hiszen egy elmúlt kort nem lehet mai erkölcsi mércék szerint megítélni. Doktor Moll csak annyit akar mondani szerényen: a bárányok az őket képviselő emberek révén ma már nem, nem és nem hallgatnak. Hiszen nem, nem és nem engedhetjük meg az állatkínzás semmilyen formáját. Arra pedig legyünk büszkék, hogy a zsidóság a filmművészet feltalálása előtt több ezer évvel tudta ezt. Hála az Örökkévalónak érte!
(Címlapkép: a fiatal Stohl András a Tutajosokban, amelyben az első filmszerepét kapta. Forrás: Elek Judit, Tutajosok)
