A Magyarországra tervezett akkumulátorgyárak hasznáról, megtérüléséről, létesítésük lehetséges magyarázatairól, s általában a magyar gazdaság helyzetéről volt szó a Debrecenben óriási lakossági tiltakozást kiváltó akkumulátorgyár építése kapcsán a CampusCult tegnapi rendezvényén. A Goldmark-teremben tartott eseményen neves közgazdászok cseréltek eszmét Farkas Zoltán újságíró vezetésével.
A CampusCult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) közös szervezésében megvalósuló rendezvénysorozat. Célja az – mint felvezetőjében dr. Gábor György, az OR-ZSE professzora kifejtette –, hogy a tudomány tanait „kivigyék” az egyetem falai közül, s időről időre olyan társadalmi kérdéseket vitassanak meg, amelyekről az adott ügyek szakértői, tudósai a legújabb tudományos eredmények alapján közelítsenek meg egy-egy fontos társadalmi problémát.
A tegnap esti eseményt a Debrecembe tervezett akkumulátorgyár elleni tiltakozás indukálta, amely nem egyszerűen helyi probléma, hiszen úgy tűnik: a kormányzat azért szeretne számos ilyen létesítményt építtetni az országban, mert úgy vélik, hogy az elektromos autók világszerte növekvő piacán a magyar gazdaság számára kitörési pontot jelenthet.A
A rendezvéby meghívottjai azonban – prof. dr. Győrffy Dóra közgazdász, dr. Holoda Attila energetikai szakértő és prof. dr. Surányi György egyetemi tanár – egyhangúan azon a véleményen voltak, hogy az akkumulátorgyárakba való, hatalmas anyagi áldozatokkal járó beruházás lényegében tévút, mert az országban ehhez nincsenek meg a kellő adottságok és feltételek.
Győrffy Dóra és Holoda Attila finoman szólva képtelenségnek nevezte, hogy Magyarországon eredményes és megtérülő lehet a sok száz milliárd forintos fejlesztéseket igénylő beruházás-sorozat, hiszen nincs hozzá sem elegendő energia, sem munkaerő, sem víztartalék.
Surányi György úgy fogalmazott: 2016 óta a magyar gazdaság tévúton jár, mert nem a piaci verseny és nem a kutatás-fejlesztés, hanem az erőltetett, egyensúlyromboló növekedés jellemzi, ez a magyarázata annak, hogy folyamatosan romlik a magyar gazdaság külső egyensúlya.
A professzor szerint Magyarországon exportvezérelt, kutatás-fejlesztésre, a szolgáltatási szektor és a minél magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások erősítésére alapozott gazdaságpolitikát kellene folytatni.
(Címlapkép: balról jobbra Farkas Zoltán, Holoda Attila, Győrffy Dóra és Surányi András.)
