Jelentős kutatómunka zajlik a Szegedi Zsidó Hitközségnél

– Digitális „kincsestárat" állítanak össze a történészek, valamint a zsidóság történetét feldolgozók és családfakutatók számára a Szegedi Zsidó Hitközségnél – írja „A szegedi zsidóság kincseit rendszerezik" című cikkében a Délmagyarország. Az írás szerint a hitközség archívumának munkatársai felbecsülhetetlen értékekre is bukkannak.

Ábrahám Vera és Frauhammer Krisztina néprajzkutató végzi a Szegedi Zsidó Hitközség archívumának rendszerezését: 25 iratfolyóméternyi dokumentumot digitalizálnak és tárgyszavaznak, ebből 15 iratfolyóméternyi anyag feldolgozása már megvalósult. Csaknem nyolcezer oldal már hozzáférhető, hogy a világ bármely pontján kereshessék az érdeklődők. Történészeknek, zsidóság- és családfakutatóknak egyaránt valóságos kincsestárat építenek – olvasható a Délmagyarország című megyei napilap cikkében.

– 1848-ban elégették a kompromittáló iratokat, az első világháború időszakáról szinte semmi sem maradt fent, a deportálások idején szintén rengeteg irat eltűnt. Például a Chevra Kadisa, a temetkezéssel foglalkozó szentegylet szinte teljes iratanyaga elveszett – mondta el Ábrahám Vera. 

A munka a hitközség székházának állományvédelmi szempontból megfelelő konzuli helyiségében zajlik. A legrégebbi dokumentumok egy 1823-as héber nyelvű levél és egy 1839-ből származó, fél évet összefoglaló protokollum, amelyben szó esik a Régi Zsinagóga építéséről, valamint az akkori rabbiról és elöljárókról. 

Az iratok között magánszemélyek, családok feljegyzései, befizetéseik iratai, levelezések, kérvények, beadványok, hitközségi és iskolai éves jelentések, alapítványok és jótékonysági egyesületek szabályzatai, működési anyagai, az egykori, szegedi pászkagyár iratai és a zsinagóga építésének dokumentumai, családi fotók egyaránt megtalálhatók. 

– Arról is vannak például feljegyzéseink, hogy a holokauszt során deportáltak visszatérve miket követeltek vissza. Szőnyeget, bútort, festményt, amelyek a lakásaikban voltak, amikor el kellett hagyniuk otthonaikat. Többen rajzot is mellékeltek a levelükhöz az eltűnt ingóságaikról – mondta Frauhammer Krisztina. 

A Szegedi Zsidó Hitközség 1785-ben alakult. Első száz évének történetét Löw Immanuel és Kulinyi Zsigmond dolgozta fel, de az azutáni időszak dokumentumait hosszú ideig senki nem összegezte. Az iratok dobozokban porosodtak, jelentős részük eltűnt a történelmi viharokban. Az első rendezést Molnár Judit és Frojimovics Kinga történészek végezték, majd munkájukat Ábrahám Vera zsidóságkutató és Pataricza Dóra történész folytatta.

A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

(Címlapkép: Ábrahám Vera és Frauhammer Krisztina. Fotó: Karnok Csaba – Délmagyarország)