Fejes Katalin: A divat fénykora és hanyatlása – Förstner Irén és Berta

A pesti Belváros forgatagában apró ékszerdobozként csillogott a Förstner nővérek Haris bazár 2. szám alatt levő divatszalonja, ahol az igényes szépasszonyok egymásnak adták a kilincset. „Ez a szalon nem szorul arra, hogy jóhírnevét és előkelő nívóját mi fedezzük fel, mert a publikum régen tudja, hogy ha valami nagyon eredetit, valami nagyon ízlését óhajt, nem kell máshová fordulni, csak a Förstner nővérekhez, akik évek óta egyenletesen fejlődő szorgalmas és ambiciózus munkájukkal megérdemelten vívták ki a fokozott elismerést és népszerűséget” – írta 1923-ban a Színházi Élet újságírója.

Irén és Berta 1911-ben nyitották meg az üzletüket harmadik társukkal Zwillinger Richárddal, aki korábban Berta kollégája volt a Szabászati Iskolában. Az apró kis divatszalont, a Népopera és a Városi Színház megrendeléseinek köszönhetően, hamar felfedezték a pesti dámák. Divatos és modern színházi jelmezeik, amit az ünnepelt primadonnáknak, köztük Hajnal Hajnalkának (Honthy Hanna), Péchy Erzsinek, vagy Szoyer Ilonkának terveztek, hatalmas tetszést arattak a női közönség körében, így egy-egy színházi premier után a divathölgyek szinte megrohamozták a ruhaszalont.

Színházi Magazin, 1944. 9.

A zsidó kereskedő családból származó nővérek közül Irén 1879. július 29-én született, húga, Berta 1884. január 9-én. A két lány és testvéreik, Mór, Sándor, Jakab, Rozália, és Aladár szerényen, de nagy álmokat dédelgetve éltek Nagyperkátán. A nővérek minden vágya egy saját divatszalon volt, ezért a tanulmányaikat Pesten folytatták és kitanulták a nőiszabó mesterséget. Testvéreik közül, Jakab, aki addigra neves ügyvéd lett és kikeresztelkedve felvette a Gyula nevet, igyekezett mindenben támogatni a két lányt. Bevezette őket a társasági életbe, bízva abban, hogy húgai mihamarabb férjet is találnak.

Közben a Förstner lányok sem tétlenkedtek, Berta a Szabászati Mintaiskola tanítónője lett, Irén pedig házivarrónői munkákat vállalt. Igyekezetük és szorgalmuk végül célba ért és Pest egyik neves divatszalontulajdonosától átvették a Haris bazárbeli üzletet.

Színházi Élet, 1933. 17.

Az 1920-as évekre a nővéreket szakmai tudásuk és első rangú szolgáltatásuk a nőiruha szabók legjobbjai közé emelte, nem véletlenül választották meg Bertát a Nőiruhakészítők Országos Szövetségének igazgatósági tagjának, míg Irént textilipari versenyek szakmai zsűritagjának kérték fel. A siker és a bővülő vendégkör arra ösztönözte őket, hogy felszámolják a Haris bazárban lévő szalonjukat és egy impozánsabb üzletet béreljenek. A végső döntést az 1928-ban felépült Medimpex bérpalota átadása hozta meg.

A divatszalon a Vörösmarty tér 4. szám alatti palota ötödik emeletére költözött be. A lenyűgöző barokk stílusú termek berendezését a korszak egyik ismert kárpitosánál, Braun Mórnál rendelték meg. A két nővér újult erővel – Zwillinger Richárd még 1920-ban kivált – vette bele magát a munkába. Pest előkelő divatladyjei mind megfordultak a szalonban, ki estélyiruhát, más utazókosztümöt, vagy délutáni szövetruhát rendelt. A szalon hírnevét öregbítették a divatrovatok és a női magazinok, melyek rendszeresen beszámoltak a szezon legújabb kollekcióiról. A szakmai sikerek mellett a két nővér a magánéletben is megtalálta a boldogságot, Irén, Sándor Miksa mérnök, míg Berta, Bán Ernő banktisztviselő mellett.

1938. áprilisában két nagy eseményre is készült a szalon. Április 3-án, az Operaházban megtartott magyaros stílust népszerűsítő divatbemutatón a Förstner divatszalon is részt vett. A bemutatót hatalmas előkészületek előzték meg, Pest legnevesebb szalonjai éjjel-nappal a ruhákat szabták-varrták. A nővérek a Textil Ipar újságírójának számoltak be terveikről: „Öt toalettel veszünk részt a bemutatón, akad közöttük délelőtti, délutáni és nagyestélyi ruha is. Mi nem csak a külső díszítő elemekben, hímzésekben, de a vonalban, szabásban is igyekszünk érvényre juttatni a magyaros szellemet. Különösen sikerül ez az estélyi ruháknál, ahol nincs annyira megkötve a kezünk, szabadon szárnyalhat a fantázia”. Majd azt is hozzátették, hogy a bemutatóra készült ruhák a berlini Kézműipari Kiállításra is meghívást kaptak.

Az év másik szenzációként emlegetett eseménye Apponyi Gerladine és Zogu albán király esküvője volt. A magyar grófnő ruhatárát részben a Förstner szalonban készítették el.

Színházi Élet, 1938. 14.

A sikerek egymást követték, az üzlet forgalma és népszerűsége változatlan volt. 1940-ben az Operaház báljára Odescalchi hercegnő, Cziráky Antoinette (Tonchette grófnő), Ullmann Erzsébet bárónő és Bajor Gizi, a híres színésznő rendelt estélyiruhát a szalonból. Néhány hónappal később a Cziráky-család lányuk, Tonchette esküvőjére a menyasszonyi ruhát és a kelengyét a Förstner szalonban készíttette.

A régi vevők kitartottak a tehetséges nővérek mellett, de a fokozódó antiszemitizmus és a zsidótörvények miatt az addig reflektorfényben lévő zsidó tulajdonban lévő divatszalonok háttérbe szorultak. Csökkentek a sajtómegjelenések, a divatkiállítások-, és bemutatók.

Berta és Irén a szalont egészen 1944 márciusáig működtették. Februárban még Haggenmacher Marietta esküvői ruháját varrták, illetve a szalon bevételéből jótékonycélú akciókat támogattak. A nővérek a jómódú zsidósághoz tartoztak, akik komoly pénzügyi beruházással és kitartó, szorgalmas munkával érték el sikerüket és azt az anyagi biztonságot, amiről a Hieronymi út (ma Határőr út) 24. szám alatti villa is tanúskodott.

Film Színház Irodalom, 1941.43.

Az antiszemita törvények azonban őket is sújtották, ahogy a többi zsidó üzlettulajdonost. Közvetlen életveszélybe a német megszállás, majd a nyilasterror alatt kerültek. Nem tudni, hol tartózkodtak és hogyan élték túl a vészkorszakot, lehetséges, hogy üzleti kapcsolataik és törzsvendégeik segítségével menekültek meg.

A háború után a romjaiból újjáéledő Belvárosban a Förstner nővérek ismét megnyitották divatszalonjukat és nagy erőkkel készültek a divatbemutatókra, ahol már Irén lánya, Erzsébet is bemutatkozott saját ruhaterveivel. 1947 júliusában Irén úgy döntött, hogy visszavonul és a céget átadja Erzsébetnek, Berta közben a Budapesti Nőiszabók Lányruha és Fűzőkészítők Ipartestület tisztikarában vállalt tagságot. Szeptemberben a Magyar Divatipari Szindikátus a divatszalonok őszi és téli exportkollekciójából rendezett divatbemutatót, amelyen a kormány több tagja és a külföldi diplomáciai kar számos képviselője is részt vett. Ez volt az utolsó bemutató, ahol a Förstner divatszalon megjelent. Egy évvel később, 1948. október 25-én, agyvérzésben meghalt Berta, így nem élte meg a divatszalon államosítását, a Hieronymi úti villa és a máriaremetei nyaraló elvételét. Irén egykori varrónőjénél, Bözsinél bérelt szobát, majd valamivel halála előtt, lányához, Erzsébethez költözött Újlipótvárosba. 1962-ben halt meg.

A tanulmány korábbi változata A Förstner nővérek divatszalonja címmel a Mozgó Világ 2022/7-8. számában jelent meg.