A Siratófaltól
Cezáreáig a zsidó nép több ezer éves múltra visszatekintő nyomai lelhetőek fel az
ország legészakibb részeitől a Negev-sivatag mélyéig. Most
bemutatunk hetet a legismertebb régészeti lelőhelyek közül:
1. Siratófal
A nyugati fal (Kotel), a lerombolt második templom támfala. A fenti Templom-hegyen balra található a muszlim Sziklakupola. Fotó: Chaim Goldberg/Flash90
A
Siratófal, angolul a nyugati fal tulajdonképpen a második Szentély udvarán álló
külső támfalnak a maradványa, amelyet Nagy Heródes épített i.e. 19 körül. Magát
a második templomot a rómaiak lerombolták i.sz. 70-ben.
Heródest
a római szenátus nevezte ki a „zsidók királyává” i.e. 39-ben, hogy a Júdeai
Királyság felett uralkodjon, amely magában foglalta Júdeát, Szamáriát, Galileát
és a Jordán folyótól keletre fekvő területeket. A második templom bővítése
egyike volt Heródes király számos monumentális építési projektjének, hogy
megszerezze a zsidó lakosság támogatását, és növelje népszerűségét a lényegében
a rómaiak által uralt területen.
Heródes
megduplázta a templom méretét és egy körfalat épített köré. A fal magasságának
legalább a fele utcaszint alatt található, amely ma a Siratófal alagútjaként
járható be.
2. Masada
Masada. Kép: Shutterstock.com
Heródes
király kolosszális építési projektjei között szerepelt a Holt-tengerre néző
Masada erőd építése is. Az erődben 29 raktárhelyiség, katonai laktanya és
fegyvertár, 12 ciszterna, rituális fürdő és egy istállóból lett zsinagóga (a
világ egyik legkorábbi zsinagógája) kapott helyet.
Az első
századi zsidó római történész, Josephus szerint Masadát a rómaiak ostrom alatt
tartották i.sz. 72 és 73 között, az első római-zsidó háború idején. Josephus
azt állította, hogy 960 zsidó katona vetett véget életének tömeges
öngyilkosságban, hogy megakadályozzák fogságba kerülésüket. Beszámolói ellenére
a jelenlegi régészeti bizonyítékok nem támasztják alá teljes mértékben ezt az
állítást.
Masada
jelenleg Izrael egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, évente mintegy
750 000 látogatót vonz. A fennsíkon, az új Yigael Yadin Masada Múzeum helyén a
látogatók több száz, az ostromgépek által kilőtt golyót láthatnak, amelyeket a
római katonák lőttek az erődre.
3. Caesarea
Kilátás a Caesarea kikötőjére. Kép: Shutterstock.comSh
Egy
másik, Heródes király építkezései közül, Cezárea városának jelentős bővítése
volt, amelyet Gaius Julius Caesar Augustusról, a Római Birodalom alapítójáról
neveztek el.
I. e.
22 és 15 között Heródes megalapította Cezáreában a Sebastos kikötőt, amely
korának egyik legimpozánsabb kikötője és kikötővárosa volt. A római Júdea
fővárosaként szolgált.
Cezáreában
Heródes palotát és amfiteátrumot is épített, ahol a város nagyobb
sportversenyeknek, gladiátorjátékoknak és színházi produkcióknak adott otthont.
4.
Tiberias
Tiberias i.sz. 20-ban épült, és zsidó menedékhellyé vált, miután a rómaiak i.sz. 70 körül elpusztították Jeruzsálemet. Kép: Shutterstock.com
Tiberias
városát Heródes Antipas, Nagy Heródes fia alapította i.sz. 20-ban. Tiberius
római császárról nevezték el, és a zsidók jelentős vallási és politikai
központjává vált Jeruzsálem háborúk során történt lerombolása és a zsidók
Júdeából való kiűzése után.
A
Galileai-tengerre néző Tiberias Józsué könyvében említett ősi zsidó város,
Rakkath helyén épült. Sok más júdeai tartománytól eltérően Tiberiast nem
rombolták le a rómaiak, mert lakói nem lázadtak fel. Az első zsidó-római háború
során azonban Heródes palotája elpusztult, miután a zsidó lázadók rövid időre
átvették a város irányítását.
5.
Tel Megiddo
Tel Megiddo, más néven Armageddon romjai. Kép: Shutterstock.com
Az
észak-izraeli Tel Megiddo területén állt egykor Megiddo ősi városa, amelyet
sokan görög „Armageddon” néven ismernek, mivel ez az elnevezés a héber
"Har Megiddo" szóból származik, ami "Megiddó hegyét"
jelenti. A hegy Izrael területén, a Jezréel-völgy szélén emelkedik a magasba,
az egész vidéket uralva. Az ókorban több nagy csata is zajlott a városban, amit
többször porig rombolták, de mindig újjáépült.
Megiddo
királyi város volt Izrael Királyságában, más néven a Szamáriai Királyságban.
Körülbelül 1000 évvel később az egyiptomi uralom központja lett Kánaán felett,
mielőtt Dávid király meghódította Megiddót. Salamon király uralkodása alatt,
aki az első vízrendszert is betelepítette, a város virágzott.
Jelenleg
a Tel Megiddo Nemzeti Parkban található és a Világörökség része.
6.
Ein Gedi
Ein Gedi, bibliai régészeti lelőhely és természetvédelmi terület a Holt-tenger közelében. Kép: Shutterstock.com
A mai
Ein Gedi régészeti lelőhely és természetvédelmi terület a feltételezések
szerint a Tórában többször említett Hazazon Tamar. E történelmi és bibliai
hely, amely a Holt-tengertől nyugatra található Izraelben. A sziklás, sivatagi
területen oázis volt buja növényzetével és lélegzetelállító vízeséseivel.
Történelmileg
Hazazon Tamarról azt tartják, hogy a kalkolit korszak óta (i. e. 4500-3100)
lakott volt. A régészeti ásatások jelentős bizonyítékokat tártak fel az emberi
tevékenységre, például lakásmaradványokat, szerszámokat és kerámiákat. Josephus
szerint a területen virágzó pálmafa- és balzsamipar volt.
Az első
zsidó-római háborúban elpusztult terület Hadrianus római császár uralkodása
alatt újjáéledt. A Holt-tenger melletti barlangban felfedezett Babatha-archívum
szerint Ein Gedi „egy falu Jerikó területén Júdeában” i.sz. 104–132 körül.
A
régészek feltártak egy zsinagógát is, amelyet először az i.e. harmadik
században építettek. A zsinagógából készült mozaik a jeruzsálemi Nemzeti
Régészeti Campuson látható.
7.
Dávid városa
A Tóra alapján
és Josephus zsidó-római történész szerint Dávid városát azután alapították,
hogy Dávid király elfoglalta Jeruzsálemet a kánaánitáktól i.e. 1000-ben. A régészek
a vaskorból származó nyomokra bukkantak ezen a területen.
A hely
ideális adottságokkal bírt, hiszen egy magas gerincen könnyen védhető volt. A közelben
található a híres Gihon-forrás, amely az ókori Jeruzsálem egyetlen vízforrásaként
működött.
Salamont,
Dávid fiát egy monumentális kánaáni erődben koronázták meg. A babilóniaiak a
fellegvárat az első szentéllyel együtt lerombolták i.e. 586-ban. 2014-ben, 19
évnyi ásatást követően, izraeli régészek tárták fel az i.e. 18. századi
építmény maradványait.
Dávid
városában egyébként folyamatosan bukkannak új zsidó történelmi leletekre, beleértve
olyan zarándokutat is, amelyek egykoron, a római korban a Templom-hegyhez vezettek.
Zucker-Kertész Lilla fordítása
Forrás: israel21c.org
1.jpg)
