10. Háázinu 32,1–32,52

10. Háázinu 32,1–32,52

Deut 32,1 Figyeljetek egek, hadd emeljek szótÉs hallja a föld szám beszédét;

Deut 32,2 Csepegjen tanításom mint az eső,Hulljon mint a harmat szózatom. Mint a permetező eső a gyenge fűre, Mint a záporeső a pázsitra:

Deut 32,3 Mert az Örökkévaló nevét akarom hirdetni,Ismerjétek el Istenünk nagyságát,

Deut 32,4 A szikla Ő, műve tökéletes, Mert minden útja igazság; A hűség Istene Ő, nincs Benne jogszegés, Igaz és egyenes Ő.

Deut 32,5 Gonoszul bántak Vele; nem az Ő gyermekei már, Övék a szégyenfolt; Konok és álnok nemzedék!

Deut 32,6 Hát ezzel fizettek az Örökkévalónak,Alávaló és botor nép? Nem az atyád-e Ő, aki teremtett? Ő alkotott és erőssé tett téged.

Deut 32,7 Emlékezzél az ősidőkre, Gondolj annyi nemzedék éveire; Kérdezd atyádat és ő elmondja neked, Véneidet és ők elbeszélik neked.

Deut 32,8 Midőn a Legfelségesebb kiosztotta a nemzetek között örökségüket, Midőn szétválasztotta az emberek fiait, Megállapította a népek határait Izráel fiainak száma szerint. 

Deut 32,9 Mert az Örökkévalónak osztálya az Ő népe;Jákób az Ő jussának örök osztályrésze.

Deut 32,10 A pusztaság országában találta meg őt, A kietlen, üvöltő vadonban. Körülvette, gondoskodott róla, Vigyázott rá, mint szeme fényére,

Deut 32,11 Mint a sas, amely virrasztja fészkét,Fiókái fölött lebeg,Kiterjeszti szárnyait, fölemeli és viszi őket kifeszített szárnyain.

Deut 32,12 Az Örökkévaló egymaga vezérli, És nincs Vele idegen isten.

Deut 32,13 A föld magaslatain járatja őt, És a föld terményeivel táplálta őt. És mézet szürcsöltetett vele a sziklából És olajat a kovakősziklából.

Deut 32,14 Tehenek vaját és a juhok tejét, A bárányok zsírjával, Básán nevelte kosokat és kecskéket, És a búza veséinek zsírját; És a szőlő véréből ittál bort.

Deut 32,15 És meghízott Jesúrún és kirúgott; Meghíztál, meghájasodtál, megkövéredtél. És elhagyta Istenét, aki alkotta őt, És nem becsülte meg üdvössége szikláját.

Deut 32,16 Féltésre ingerelték idegen istenekkel, És utálatosságokkal haragra lobbantották.

Deut 32,17 Áldoztak gonosz szellemeknek, akik nem istenek, Isteneknek, akiket nem ismertek, Nemrég jött, új [isteneknek], Akiktől nem féltek atyáitok.

Deut 32,18 A sziklát, aki szült téged, elhagytad, És elfelejtetted Istent, aki nemzett téged.

Deut 32,19 És látta ezt az Örökkévaló és megundorodott A fiai és leányai okozta bosszúságtól.

Deut 32,20 És szólt: Elrejtem előlük arcomat, És meglátom, mi lesz a végük. Mert felforgató nemzedék ez, Gyermekek, akikben nincs hűség.

Deut 32,21 Felháborítottak Engem azzal, aki nem isten; Haragra ingereltek hiábavalóságaikkal, És Én felháborítom őket azzal, ami nem nép, És haragra ingerlem őket hitvány nemzettel,

Deut 32,22 Mert tűz gyulladt ki haragomban, És ég le az alvilág fenekéig, Fölemészti a földet és termését, És lángba borítja a hegyek alapjait.

Deut 32,23 Bajokat halmozok reájuk, És elfogyasztom nyilaimat ellenük.

Deut 32,24 Mikor kiaszottak lesznek az éhségtől és sorvadtak az égő láztól És keserű dögvésztől: Ellenük küldöm a vadállatok fogát És a porban csúszók mérgét.

Deut 32,25 Künn a kard fog öldökölniÉs az otthonokban a rémület [öl meg] Ifjat és szűzet, Csecsemőt és őszhajú aggot.

Deut 32,26 Mondtam, elfúvom őket És kiirtom emléküket az emberek közül.

Deut 32,27 Ha az ellenség bosszantását nem átallanám, Nehogy elleneik félremagyarázzák, Nehogy azt mondják: Kezünk győzedelmeskedett, És nem az Örökkévaló cselekedte mindezeket,

Deut 32,28 Mert tanácsvesztő nép ez, És nincs bennük értelem.

Deut 32,29 Ha bölcsek volnának, megértenék ezt,Gondolnának arra, mi lesz a végük.

Deut 32,30 Hogyan üldözhet ezret egyÉs hogyan futamíthat meg tízezret kettő, Ha nem úgy, hogy sziklájuk eladta És az Örökkévaló kiszolgáltatta őket.

Deut 32,31 Mert az ő sziklájuk nem olyan, mint a mienk, Maguk az ellenségeink legyenek bírák.

Deut 32,32 Mert azoknak szőlője Szodoma szőlőjéből való És Gomora dülőiről, Szőlőszemeik mérges bogyók, Keserűek a gerezdjeik.

Deut 32,33 Boruk sárkányok tajtéka És viperák kegyetlen mérge.

Deut 32,34 Hiszen mindez el van végezve Nálam, Lepecsételve tárházaimban. 

Deut 32,35 Enyém a megtorlás és a visszafizetés, Abban az időben, mikor majd meginog a lábuk, Mert veszedelmük napja közel van És siet, ami rendelve van számukra.

Deut 32,36 Mert az Örökkévaló ítélni fog népérőlÉs megszánja szolgáit, Ha látja, hogy fogytán az erejük, És oda van, ami őrzött és ami védtelen.

Deut 32,37 És így szól: Hol vannak isteneik, A szikla, ahol menedéket találtak,

Deut 32,38 Akik megették áldozataik zsírját, És megitták öntőáldozatuk borát, Keljenek föl és segítsenek nektek, Ők legyenek a ti oltalmatok.

Deut 32,39 Lássátok most, hogy Én, Én vagyok az, És nincs más isten mellettem: Én ölök és Én éltetek, Én ütöttem sebet és Én gyógyítok, És nincs, aki kiszabadíthat kezemből.

Deut 32,40 Mert fölemelem kezemet az égre, Én mondom: Én örökké élek! –

Deut 32,41 Ha megélesítem villogó kardomat És kezem megragadja az ítéletet: Bosszút állok elleneimen És megfizetek azoknak, akik gyűlölnek,

Deut 32,42 Nyilaimat ittassá teszem a vértől, És kardom húst eszik; A megöltek és a foglyok vérével Az ellenség vezéreinek fejéről.

Deut 32,43 Szerezzetek örömet, ó nemzetek az Ő népének, Mert Ő megbosszulja szolgáinak vérét, És bosszút áll ellenségein, És engesztelést ad országának és népének.

Deut 32,44 És ment Mózes és elmondta ez ének minden szavát a nép fülébe, ő és Hóséa, Nún fia.

Deut 32,45 És befejezte Mózes mindezen szavak elmondását egész Izráelhez,

Deut 32,46 és így szólt hozzájuk: irányítsátok szíveteket mindezekre a szavakra, amelyekkel én ma tanúságot teszek ellenetek, hogy megparancsoljátok gyermekeiteknek, hogy megtartsák és megtegyék e tannak minden szavát.

Deut 32,47 Mert nem tőletek távoleső üres szózat az, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek azon a földön, ahova átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.

Deut 32,48 És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanazon a napon, mondván:

Deut 32,49 Menj föl erre az Abárim hegyre, a Nebó hegyére, amely Móáb országában van, Jerihóval szemben és nézd meg Kanaán országát, amelyet Izráel fiainak adok birtokul.

Deut 32,50 És halj meg a hegyen, ahova fölmégy és térj be népedhez úgy, amint meghalt testvéred, Áron, a Hór hegyen, és betért népéhez;

Deut 32,51 azért, mert hűtlenül viselkedtetek Ellenem Izráel fiai között a kádési versengés vizénél, Cin sivatagában, mivelhogy nem szenteltetek meg Engem Izráel fiai között.

Deut 32,52 Ezért csak túlnanról láthatod az országot, de oda be nem mégy, abba az országba, amelyet Én Izráel fiainak adok.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a zsinagógák jelentőségéről
Ünnepek
Fantasztikus sikerű szlihoti koncert a Rumbachban