Új évi születésnap: Peru új, zsidó elnöke, Pedro Pablo Kuczinsky

---

Ő már Peru fővárosában, Limában születik 1938 október 3-án. Szülei – lengyel zsidó édesapja és svájci-francia eredetű édesanyja 1933-ban Hitler elől menekülnek Dél-Amerika (Brazília és Argentína utáni) harmadik legnagyobb országába. Orvos édesapja nagy szolgálatokat tett az ország közegészségügyi intézményrendszerének egyik első vezetőjeként, százszor megszolgálta, hogy befogadták. Tanár édesanyja révén unokatestvére a francia új hullám híresen provokatív rendezőjének, Jean Luc Godardnak.

Pedro Pablo Kuczinsky a legkiválóbb nemzetközi intézményekben tanult közgazdásznak, meg és kijárta Oxfordot és a Princentont és már huszas évei első felében a Világbank Közép-Amerika szakértőjeként dolgozott.

A ’60-as évek második felében, még szintén huszonévesként hazatért, hogy a perui központi banknál segítse a regnáló elnök munkáját, de két évvel; később, egy katonai puccs következtében neki is menekülnie kellett, mint három és fél évtizeddel azelőtt az édesapjának. Visszatért a Világbankhoz, dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál is és a ’80-as évektől rendszeresen visszatért különböző miniszteri pozíciókban szolgálni a hazáját rövidebb-hosszabb időszakokra, egy darabig még miniszterelnök is volt.

2011-ben már elindult egyszer a köztársasági elnöki posztért, de akkor még a második fordulóba sem került be, a harmadik helyen végzett.

A neoliberális közgazdász-politikus öt évvel később óriási meglepetésre, ha nagyon-nagyon szoros versenyben is, de legyőzte ellenfelét idén nyáron. A második körnek óriási hátrányból futott neki, de széles koalíció sorakozott fel mögötte még a harmadikként befutott baloldali jelölt is őt támogatta, így tudott annak ellenére fordítani, hogy a közvéleménykutatások még jó darabig nem ezt jelezték: 50, 12%-kal nyert, lényegében „a célfotó” döntött a javára.

Az egyik legszívósabb vád az volt vele szemben, hogy nem is ismeri az országot: valóban nem itt élte le élete jó részét, de azzal a méltatlan szemrehányással is szembesülnie kellett, hogy egy csepp perui „vér” sem folyik benne. A fuvola sokat segített neki: nagy átéléssel játszotta még választási gyűléseken is Peru „nem hivatalos himnuszát”, az El Condor Pasát, amelyet jórészt zsidó előadók (Paul Simontól Esther Ofarimig) tettek roppant népszerűvé Európában és Amerikában. Szereti mesélni, hogy Mick Jagger egy koncertjén fel akarta hívni a színpadra, hogy szálljon be a Rolling Stones bulijába fuvolán.

Amikor ellenfele idős korára hivatkozott a kampányban, úgy vágott vissza, hogy valóban, neki nem ez lesz az első komoly munkája életében, bár az nem kizárt, hogy ez lesz az utolsó és ezért mindent bele fog adni.

„A peruiakért fogok dolgozni még akkor is, ha ez lesz az utolsó dolog, amit életemben csinálok”.

Ros Hásáná első napján volt 78 éves.

---