Sammy Davies Junior – Egy „félszemű, fekete zsidó” zseni

Táncolt, énekelt, játszott és nevettetett, Sinatra és Elvis barátja volt, valamint elmondta az évszázad legszebb mondatát arról, milyen sokféleképpen lehet – akár egyszerre is – kisebbséginek lenni. 1925. december 8-án született New Yorkban.

Megjelent: 2016. december 08. 18:37

A Harlemben született ma 91 éve egy színes bőrű előadóművész és egy kubai táncosnő gyermekeként és már három évesen szorgalmasan turnézott az apukája mellett keresztük-kasul Amerikán.

Igazi univerzális bohócnak született: táncolt, énekelt és játszott a legkülönbözőbb hangszereken, minden mozdulata játék volt és zene: nem véletlenül volt a neve: Mr. Showbusiness. Mindegy, hol, mindegy, milyen szerepben és milyen eszközökkel, bárhol, bármiből tudott fellépést rögtönözni: a Broadwayn, Leas vegasban, Hollywoodban és a tévében egyaránt.

Leghíresebb szerepét az amerikai komoly és könnyűzenét összekapcsoló nagy zsidó zeneszerző, George Gershwin a feketékről forradalmian új tónusban szóló operája, a Porgy és Bess filmváltozatában játssza 1959-ben és ekkor már maga is zsidó. Amikor ugyanis 29 évesen autóbalesetet szenved, és a fél szemére megvakul, éppen nincsen nála az a mezüze, amelyet amulettként hord máskor a nyakában. Lábadozása alatt kezd alaposabban megismerkedni a zsidóság történetével és számtalan párhuzamot fedez fel a feketék és a zsidók szenvedései és szívós kitartása között: úgy látja, hogy a zsidó az a nép, amelyikhez igazán tartozik és be is tér nem sokkal a balesete után. Így lesz, ahogy maga mondja, egy még sztárként is kiközösített feketéből immár halmozottan hátrányos helyzetű „félszemű néger zsidó”: mintha nem lett volna amúgy is elég baja. És éppen ez az, ami igazán csodás: feketének született, félszeművé a baleset következtében vált, de a zsidóságot önként választotta Sammy Davies Junior.

Az évtizedek során együtt játszik Frank Sinatrával, rendezi Woody Allen a Broadway Danny Rose-ban és ott van még az Ágyugolyó Futam forgatásán Roger Moore-ral és Jackie Channel is: bizonyos periódusokban ő maga az amerikai szórakoztatóipar.

És mégis a „félszemű, néger zsidó vagyok” dacos önleírása, ez a büszke és vicces mondat az, amely talán a leghosszabb ideig fogja túlélni őt: az egyetlen személyben megtestesülő kisebbségi szolidaritás tömör összefoglalása. Kevés felszabadítóbb mondat hangzott el a 20. század során és Önöknek is szól: merjenek bátor olyanok lenni, amilyenek, merjenek bátran „félszemű, néger zsidók” lenni: felemelt fejűek és önironikusak egyszerre. Sammy Davies Juniornak, ha nem is volt könnyű élete, már bevált ez a recept. Nekünk csak követnünk kell.

1990. május 16-án hagyta el a földi színpadot.