Radnóti Zoltán rabbi: Tudunk együtt dolgozni az irgalmasság gesztusaival
Október 30-án zsidó, keresztény és muszlim vallási vezetők és fiatal önkéntesek együtt láttak vendégül ünnepi ebéden budapesti szegényeket. Radnóti Zoltánt, a Mazsihisz rabbitestületének elnökét kérdeztük arról, mit jelent a zsidó vallásban az irgalmasság.
radn__ti_magyarkurir.jpg
A kép és szöveg forrása: Magyar Kurír
A zsidó és a keresztény vallás számos közös vonása közül az egyik az irgalmasságra való buzdítás. Melyek a legfontosabb parancsok az irgalmasságra vonatkozóan?
A zsidó filozófia szerint az ember lelke tökéletes tisztaságban van, mert Istentől származik. Az isteni tulajdonságok, amelyeket Mózes második könyve felsorol – hosszan tűrő, nagykegyelmű, irgalmas… – bennünk is megvannak, lélekből fakadóan tudunk jók lenni. A kőtáblán kétszer öt parancsolat van: az első öt ember és Isten között, a második öt ember és ember közötti kapcsolatra vonatkozik – vagyis ugyanolyan alázattal, jósággal kell viseltetni az emberrel, mint Istennel. Az emberben élő isteni lelket mindenkiben fel kell ismerni és ekképpen kell vele viselkedni.
Hogyan mélyítették el ezt a tanítást a talmudi mesterek?
Amikor talmudi mesterekről beszélünk, háromszáz évet felölelő, rengeteg kötetbe gyűjtött tudásról beszélünk. A Tórában leírt parancsolatok a zsidó életmód vázát adják. Van egy szó a héberben – halacha –, azt jelenti: az út, amelyen járnunk kell. A középkori mesterek mindig pontosították ezt az utat, vagyis azt, hogyan kell adott helyzetekben viselkedni. A talmudi mesterek kivizsgálnak sok-sok esetet és aleseteket, hogy megmutassák, egy adott helyzetben hogyan tudunk a legjobban cselekedni, hogy a világot élhetőbbé tegyük, a mindennapi élet rutinjában is tudjunk isteni módon viselkedni.
Hogyan vonatkozik ez a legszegényebbekre?
Ma sokkal könnyebben észreveszünk egy nélkülözőt, mint például ezer éve. Ha akarjuk, észrevesszük a mélyszegénységet is. A Tóra beszél arról, hogy „ne állj meg felebarátod vére mellett” – vagyis vedd észre, ha bajban van. Azt is mondja, ne menj tovább, ha látod összeroskadni a súly alatt felebarátod ökrét. Az összeroskadó ökör ma is jelen van, csak észre kell venni. A hajléktalanok nem jönnek be hozzánk bemutatkozni, hanem nekünk kell odamenni és segíteni nekik.
A zsidó vallás szerint az adakozás kötelességünk, az igazságosság gyakorlását jelenti az igazságtalanság kiegyenlítésére.
A héber cedek szó azt jelenti, igaznak lenni. Cedákának nevezi a héber nyelv azt az adományt, amellyel a világban lévő igazságtalanságot az ember a saját erejéből megpróbálja igazságosabbá tenni. A zsidó nagy ünnepek imája azt mondja, három dolog viszi el az ember fölül a végzetet: a t’suvá, a megtérés, az ember önmagával való szembenézése; a t’fila, az Istenhez való fordulás, és a cedáká, az embertárshoz való fordulás.
A világban mintha fogytán lenne az irgalmasság. A mai zsidó emberek életében hogyan van jelen az irgalmasságról való tanítás és annak gyakorlata?
Egyházi vezetőként a személyes példamutatást gyakorolhatom. Be lehet hozni a közösségbe bizonyos viselkedési normákat: ha az egyén elkezd valamit tenni, azt a közösség átveszi, később evidencia lesz. Ha pénteken a zsinagógában egyenként köszöntök mindenkit, akkor ez evidenciává válik, mások is köszönnek egymásnak, kialakul egy közösség. Nagy szerepe van az egyházi vezetőknek abban, hogy milyen példát mutatnak a világnak.
Szervezőként részt vett az Ábrahám vendégsége elnevezésű rendezvényen, ahol a zsidó, a keresztény és muszlim vallás képviselői beszélgettek az irgalmasságról, előtte pedig közösen vendégül láttak szegényeket. Miért fontos ez a közös cselekvés?
A keresztény–zsidó viszony Európában nagyon jó, nagy kérdés azonban a muszlim-kérdés. Az iszlám egybemosása a terrorizmussal, az erre való buzdítás nagyon rosszat tesz a világnak. A reklám hatása érződik az embereken, a zsidó embereken is. A vallásoknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy az emberek az emberekkel jót tegyenek. Az Örökkévaló nem katolikust, reformátust, muszlimot, zsidót, hanem embert teremtett a föld porából. Egy talmudi hagyomány szerint Isten Ádámot a világ minden tájáról hozott porból formálta meg Jeruzsálemben.
A külső szemlélő számára nem érthető, hogyan tud együtt munkálkodni muszlim és zsidó, amikor Gázában egymást bombázzák. Fontos azonban, hogy ott sem általában az emberek lövik egymást, hanem 2 millió gázaiból 2 ezer lövöldözik, a másik 1 millió 998 ezer pedig ennek a levét issza. A világban létező ellentétek nem olyan mértékűek, hogy az ember és ember közötti kapcsolatokat túlságosan megmérgezzék. A kérdés számunkra most az, hogy az európai vallások képesek-e befogadni az Európától látszólag idegen vallásokat. Hozzá kell tennünk ehhez azt is, hogy a kereszténység és a zsidóság sem Európában született meg.
A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható el
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték
