Purimi vidámság Pápán is

Forrás: Pápa ma

„Tegyétek azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá…” – az Eszter könyvében olvasható sorok magukban foglalják a legvidámabb zsidó ünnep, a Purim lényegét, mondta köszöntőjében Schmidt Orsolya, a szervező Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke. A 21. század első pápai purimi ünnepnek a zsinagóga adott otthont, s nemcsak a helyszín volt különleges, hanem a program is, melyre minden érdeklődőt szeretettel vártak.

---

Az ünnep eredete a zsidó nép történetének egy különösen válságos periódusára utal vissza. Dátuma eredetileg egy előre kitervelt pogrom dátuma volt. Attól vált ünneppé, hogy az események különlegesen alakultak, így a fenyegető életveszély egyik napról a másikra örömre fordult. Az ünnep középpontjában Eszter könyvének, más néven az Eszter-tekercsnek felolvasása áll.

Eszter könyve Perzsiába kalauzol bennünket. Ott uralkodott Ahasvérus, akinek második felesége Eszter, egy zsidó lány lett, akinek nevelőapja Mardechaj volt, aki egy ízben leleplezte a király elleni összeesküvést. A király főtanácsosa, Hámán gyűlölte Mardechajt és a zsidókat, s bosszút esküdött. Naponta sorsot vetettek Hámánnak, hogy a jövendőmondók segítségével megtudhassa a legszerencsésebb időpontot a terv véghezvitelére. A sorsvetések (purim) alapján Ádár hónapra esett Hámán választása. Tekintélyével visszaélve tudatosan félretájékoztatta a királyt. A zsidó népet a birodalom ellenségeinek állította be. Egy törvény szabad prédává nyilvánította a zsidó népet és annak minden vagyonát minden tartományban Ádár hónap 13-án. Eszter közbenjárt a királynál, aki megengedte, hogy a zsidók ne legyenek áldozatok, hanem fegyverrel védhessék magukat, így végül győzelemmel kerültek ki a harcokból.

purim_p__pa_2.JPG

A purim tulajdonképp a zsidó farsang, hisz mindig nagy vigalom jellemezte az ünnepet, mondta Schmidt Orsolya. A 19. végén és a 20. század elején is fergeteges táncos rendezvényként írnak a Purimról a pápai lapok, tombolával, finomságokkal, zenével, tánccal – és jótékonysággal, hisz ez is része a Purimnak, melyhez különféle kötelezettségek is tartoznak. Ezekről Gyertyános András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András rendkívüli külön megbízottja beszélt. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több, kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás az ajándékok küldése, azaz különféle finomságok küldése barátoknak, s szintén kötelezettség az is, hogy adományt kell adni legalább két szegénynek, hogy ők se nélkülözzenek ezen az ünnepen. S a legkellemesebb kötelezettség a purimi lakoma, ahol annyit kell inni, hogy „ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között” – ez volt a rabbik előírása. A pápai ünnepen a lakomához ezúttal finom tea járt, s az asztalról nem hiányzott a jelegzetes purimi sütemény, a háromszög alakú, gyümölccsel, dióval vagy lekvárral töltött „Hámán füle”, más néven „Hámán-táska” sem.

A teljes írás ide kattintva olvasható el

---