Összetörtem jármotok rúdjait és engedtelek benneteket fölegyenesedve járni

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:55 óra, az ünnep kimenetele: 21:10 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:10 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Böhár-Bechukotáj” (Mózes 3. 25:1.-27:34.) dupla hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Heti szakaszból:
„Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted.” (Mózes 3. 25.35.) Dr. Bernstein Béla fordítása

Böhár-Bechukotáj
(Mózes 3. 25:1.-27:34.)

„Ne készítsetek magatoknak bálványokat… És Szentélyemet félve tiszteljétek”(26:1-2). Rabbi Ávráhám Saba („Cror Hámor”, 1440-1508) írja: „a Szentély tiszteletére vonatkozó előírás összekapcsolódik a bálványok készítésének tilalmával, és olyan erkölcsi tanítást láthatunk ebben, amely minden nemzedéknek egyaránt hasznos. Azon testvéreink, akik nem veszik figyelembe a „szentélyemet félve tiszteljétek” utasítást, és viselkedésükkel állandóan veszekedéseket (máhlajke) provokálnak a zsinagógákban, melyeket „kis szentélynek” (Mikdás meát, Jehezkél 11:16) nevezünk, többek között azt kockáztatják, hogy még e szent helyeken is, előbb vagy utóbb megjelenik a bálványimádás gondolata „.

„A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak, meződet ne vesd be, és szőlődet ne messd meg.”(25:4).

Látható, hogy a hetedik évet a Tóra összekapcsolja a szombat előírásával. Egy magyarázat szerint közös vonása a két micvának, hogy anyagi veszteséggel járnak, de a parancsok megtartása által keletkezett hiány végül haszonként jelenik meg életünkben, lévén az Örökkévaló áldását hozza magával.

Rabbi Elázár úgy véli, hogy a hetedik nap és a hetedik év között más összefüggés is felfedezhető. Ahogyan a szombat esetében is elveszünk a profán időből és hozzátesszük a szenthez (moszifim méhol ál hákodes), azaz a kötelező idő előtt magunkra vesszük, és késleltetjük kimenetelét, úgy a smitá évvel is hasonlóan cselekszünk, hiszen már harminc nappal a hetedik évet megelőzően parlagon hagyjuk a földeket. (Ez utóbbi csak a Szentély működésekor van érvényben, egyébként a Rabban Gámliel vezette Bét Din döntése alapján szabad megművelni a talajt egészen az év utolsó napjáig).

A smitá és a jóbél a „micvot há-tlujot bá-árec” (Izrael földjétől függő parancsolatok) kategóriájába tartoznak. Minden hetedik év smitá, amikor a földet pihentetni kell, és az ötvenedik év a jóbél, mikor nem csupán tilos a terményt betakarítani, de minden földterület visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Bár mestereink időnként egymástól homlokegyenest eltérő módon értelmezték e törvények mélyebb jelentését, valódi célját, abban nagyjából egyetértettek, Isten ezekkel az előírásokkal tudatosítani kívánja, hogy a föld az Ő tulajdonát képezi, és Ő az aki biztosítja fennmaradásunkat. Ha ez így van – mondta Ráv Mose Zuriel, akkor miért csak Izrael földjére érvényesek ezek a micvák?

Az Örökkévaló birtokában van az összes föld, nem csak Erec Iszráel! A rabbi válasza az, hogy bár Isten teremtette az egész világot, és továbbra is Ő annak egyedüli ura, de csupán Izrael földjével alakított ki páratlanul szoros, közvetlen napi kapcsolatot (hásgáhá prátit).

„Ha a törvényeim szerint jártok és parancsolataimat megőrzitek ésmegteszitek azokat” (26:3). Dupla hetiszakaszunk második felében áldások és átkok kerülnek előtérbe. Látszólag az utóbbiból lényegesen több van.

Ibn Ezra sietett segítségünkre és tisztázta: „csak az üresfejűek mondják, hogy több átok van, mint áldás, nem mondanak igazat. Az igazság az, hogy áldásokról csak általánosságban ejt szót a Tóra, az átkok viszont részletezve vannak”.

A „parancsolataimat megőrzitek” mondatrész egyértelműen a tórai törvények megtartására referál. Mit jelenthet a „törvényeim szerint jártok” kifejezés? Rási szerint a Tóra tanulásának nehéz munkájára utal, melynek két fontos összetevője van, egyrészt tanulni azért, hogy megtudjuk, hogyan kell élni, másrészt tanulmányokat folytatni a tanulás kedvéért.

„Benneteket pedig elszórlak a népek között…” (26.33). Az Örökkévaló a büntetés idején is könyörületes népével, mert ha egy helyre koncentrálódtak volna, akkor a pogányok háborút indítottak volna ellenük. De mivel szétszórta őket, nem lehetett a népet teljesen elpusztítani (Pszahim 87b).

Ugyanitt írja a Talmud, hogy a zsidó nép csak azért került szétszóratásba, hogy a betértek csatlakozni tudjanak hozzá. „De még akkor is, mikor lesznek ellenségeik országában, nem vetem, és nem utálom meg őket…” (26.44).

A Talmud (Megila 29a) idézi Simon bár Johájt, aki szerint ebből is látszik, hogy mennyire kedves Izrael népe Isten előtt. A Sehina az egyiptomi szolgaság idején és a babilóniai fogságban egyaránt velük volt, és a jövőbeli megváltás idején is ott lesz, miként írva van: „akkor visszahozza Örökkévaló Istened foglyaidat és irgalmaz neked, újra összegyűjt téged mind a népek közül, ahova elszórt téged Örökkévaló Istened” (5Mózes 30:3).

„Akkor lerója a föld szombatjait pusztasága egész ideje alatt, ti pedig ellenségeitek országában lesztek, akkor nyugszik a föld és lerója szombatjait”(26:34).

A dupla szidra második része is említi a smita előírását, melynek jelentőségéről sokat elárul a Talmud (Sábát 33a) megjegyzése, mely szerint „a smita be nem tartásának bűne miatt jött a szétszóratás a világra, és diaszpórába vetette őket, mások jöttek helyettük és letelepedtek a helyükre”.

Hogy miért ennyire kiemelkedő jelentőségű e micva? Rabbi Smuel David Luzatto (1800-1865) kiemeli, hogy a sábát és a smitá egyformán erősíti Izrael hitét, a szombat eszméje elmélyíti a gondolatot, miszerint az Örökkévaló szent népe (kell legyen) a zsidó nép, míg a smitá emlékeztet, hogy Izrael a világ legszentebb földje.

Darvas István rabbi / OR-ZSE

Adója egyházaknak felajánlható 1%-ával támogassa Ön is a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége értékteremtő munkáját, a magyar zsidó jövőt! Technikai számunk: 0358!

---