Ne járj rágalmazóként néped között

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:36 óra, az ünnep kimenetele: 20:48 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:37 óra után.

A Tórából ezen a héten az „Ácharé Mot-Ködosim” (Mózes 3. 16–20.) dupla hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Heti szakaszból:
„Ne gyűlöld testvéredet szívedben, intve intsed embertársadat, hogy ne viselj miatta bűnt. Ne állj bosszút és ne tarts haragot néped fiai ellen, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat…” (Mózes 3. 19 .17-18.) Dr. Bernstein Béla fordítása

Ácharé Mot-Ködosim
(Mózes 3. 16-20.)

„Ezzel menjen be Áron a szentélybe; egy fiatal tulokkal vétekáldozat gyanánt, meg egy kossal égőáldozat gyanánt”(16:3). Ros HáSáná és Jom Kippur napjain mondjuk az Unetáne Tokef kezdetű imádságot, melyben többek között ez is olvasható: „megtérés, ima és jótékonyság érvénytelenítik a nehéz végzést”. Az ünnepi imakönyvek útmutatás gyanánt további három kifejezéssel egészítik ki a gondolatot, melyek az imádkozó emberrel tudatják, hogyan tudja gyakorlatban alkalmazni az előírást: (com, azaz böjt), (kol, azaz hang), (mámon, azaz pénz) segítségével megváltoztatható az ítélet. Mindhárom kifejezés számértéke 136, összeadva azokat 408-at kapunk, ami megegyezik a pászuk elején található (zot, ez) szó számértékével. Ebből tanuljuk, hogy nem kizárólag az Áron által bemutatandó áldozatokat szabályozza a pászuk, hanem azokat a teendőket is, melyek nem csupán a főpapra, hanem minden zsidóra vonatkoznak az ünnepi időszakban.

„A hetedik hónapban, a hónap tizedikén, sanyargassátok lelketeket” (16:29). Rabbi Ábrahám Jehosuá Hesel (1755-1825), mondta e verssel kapcsolatban: „ha lenne elegendő erőm, akkor érvényteleníteném az összes közösségi böjtöt, melyeket parancsba kaptunk, mert gyengék vagyunk a hosszú és megterhelő gólesz (számkivetettség) miatt. Kettő – Tisá beÁv és Jom háKippurim – kivételével. Hiszen az előbbi kapcsán emlékezünk elpusztult ékességünkről, a Szentélyről, ki lenne képes enni ilyenkor?! Az engesztelés szent napján pedig, mikor megtisztulunk minden vétkünktől és bűnünktől a Világ Teremtője előtt, kinek van szüksége evésre?!”

„Őrízzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”(18:5). A szidra legtöbbet idézett mondata kapcsán számos kommentár látott napvilágot, íme, néhány közülük.

A Máhársám (Rabbi Sálom Mordeháj Svadron 1835-1911) szerint „a Tóra ezen a helyen figyelmezteti Izrael fiait, hogy nem csupán a Szinájon átadott parancsolatokat kell megőrizzük, hanem a rabbinikus rendeleteket („melyeket megtesz az ember”) is.

Rabbi Eliezer Hálévi Hurwitz máshová helyezi a hangsúlyt, elsőként idézi az Atyák fejezetében (2:2) tanultakat: „jó a tóratanulás dereh erec–cel”. E kifejezés legalább kétféleképpen értelmezhető, egyaránt jó a “civil foglalkozás”, illetve az “illemtudó viselkedés” fordítás is. Ráv Hurwitz szerint a zsidó hagyomány értékeinek megőrzése mellett, fontos, hogy a hétköznapi tevékenységeink során („melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”) is alkalmazzuk a dereh erec előírásait.

Rabbi Johanán mondta Rabbi Simon ben Jehocádák nevében: Minden tórai tilalmat át lehet hágni annak érdekében, hogy az ember életben maradjon, hármat leszámítva: a bálványimádás (ávodá zárá), a tiltott szexuális kapcsolatok (giluj árájot) illetve a szándékos vérontás (sfihut dámim) tilalmát. Honnan tudjuk, hogy az élet védelmében át lehet hágni a micvákat? Mert írva van, hogy azért kapta azokat az „ember, hogy éljen általuk”, nem pedig, hogy meghaljon miattuk.

És végül Rabbi Meir megjegyzése: Honnan tudjuk, hogy ha egy nem zsidó foglalkozik Tórával, akkor olyan (lehet), mint a főpap? Rabbi Meir idézi a fenti pászukot, és rávilágít, hogy nem kohanitákról, levitákról, vagy éppen jiszráelhez tarozókról ír a Tóra, hanem minden emberről.

A dupla hetiszakasz második része Kedosim szidrája, amely mindössze 64 versből áll, de 51 micvát tartalmaz. A legfontosabb erkölcsi parancsok találhatóak benne, mintegy kivonata a Tórának (rov guféj háTorá tlujin bá).

E parancsok egyike (232/613) így hangzik: „Vak elé ne vess gáncsot”(19:14). Alapvetően arról szól, hogy nem szabad rossz tanácsot adni senkinek Izrael fiai közül, de érdemes megnézni, hogy mit mondott Ráv Jehuda Ráv nevében: “mindenki, akinek van pénze, és nem tanúk jelenlétében ad kölcsönt, áthágja a „vak elé ne vess gáncsot” micvát, mert lehetőséget ad, hogy a későbbiekben esetleg letagadja a másik fél a kölcsön tényét, akár a bíróság előtt is. Azaz ügyelnünk kell, hogy – pláne szándékosan – ne teremtsünk olyan élethelyzetet, amelyben könnyebb lesz felebarátainknak hibázni, mert ha így teszünk, akkor biztosak lehetünk, hogy ketten fognak belebukni a dologba, a “kísérlet” alanya és kitervelője is.

„Szeresd felebarátod, mint magad, én vagyok az Örökkévaló”(19:18). E sokat idézett parancs mestereink szerint a Tóra legfontosabb előírásainak egyike, mivel számos más előírás alapjául szolgál. Abból indultak ki, hogy ha valaki szereti felebarátját, akkor nem veszi el a pénzét, értéktárgyát, semmilyen módon nem károsítja meg, nem gyűlöli, nem lesz vele szemben haragtartó, bosszúálló, és még hosszan lehetne sorolni. Rabbi Háim Vitál (1542-1620) írja: „nézd meg jól, mekkora a teremtmények egymás iránti szeretetének jelentősége! Amikor két embert szívből jövő, igaz szeretet köt össze, akkor a Sehiná lakozik kettejük között. Ezt bizonyítja az áhává kifejezés, melynek számértéke 13, ezt meg kell duplázzuk (hiszen két ember szeret), és az így kapott szám (26) megegyezik az Isten négybetűs nevében található betűk összegével”

„Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez és, mondd nekik: Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló Istenetek”(19:2). Isten ismeri teremtményeinek gyengeségeit, tudja pontosan: kevesen képesek, hogy egyedül teljesítsék e nehéz parancsot. Ezért Izrael népének egésze kapta az utasítást, együtt kell megpróbálnunk végrehajtani. A közösen végzett szolgálat legfontosabb célja, hogy egyesítse erőinket, ehhez persze fel kell ismernünk, hogy kizárólag együtt haladva javulhat jelentősen a “szentté válási hatékonyságunk”.

Darvas István rabbi / OR-ZSE

Adója egyházaknak felajánlható 1%-ával támogassa Ön is a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége értékteremtő munkáját!

---