Megjelent a Menetelés az életért mozgalom elindítójának könyve magyarul

---

Jobst Bittner kiemelte: a holokausztról való hallgatás nemzedékről nemzedékre öröklődik, és „ha nem vagyunk képesek szétszakítani a hallgatás leplét, akkor nem leszünk képesek a nemzet jövőjét alakítani”. A hallgatás több szinten valósul meg: családi, egyháztörténeti és nemzeti síkon – hangoztatta a szerző.

Szólt arról is, hogy Németországban a háborús bűnök elkövetőinek és a holokauszt túlélőinek leszármazottjai még mindig a múlt örökségétől szenvednek, „és csak akkor élhetik majd meg a gyógyulást és felépülést, ha észreveszik egymást, megbocsátanak egymásnak, és kiengesztelődve egymásra találnak. Ez csak akkor történhet meg, ha szétszakad a hallgatás rájuk boruló leple” – fogalmazott.

A német lelkész felidézte, hogy Tübingenből, abból a dél-németországi városból, ahol él, a 15. században, a Tübingeni Egyetem megalapításakor, 400 évre elűzték a zsidókat. A náci időkben pedig az egyetem volt az első „zsidómentes” intézmény. A város egyetemén összesen 300 SS-tag végzett, akikre mintegy 700 ezer zsidó ember meggyilkolása vezethető vissza. A fő bűnös azonban a tübingeni „hallgató lakosság” volt – hangsúlyozta.

A II. világháború után még 30-40 év telt el hallgatásban és közömbösségben. A nagyapák nem beszéltek az általuk elkövetett tettekről, így egyik nemzedék a másik után élt a holokauszt árnyéka alatt – mondta a könyv szerzője.

Jobst Bittner hangsúlyozta, a múlt feldolgozásának különböző szintjei vannak, de a legalapvetőbb az igazsággal való szembenézés. Hozzátette: könyvében sokan elmesélik saját történetüket, azt, hogy miként derítették ki nagyszüleik SS-tagságát, és beszámolnak arról is, hogy családi múlt feltárása milyen mélyen megrendítette őket.

A könyvbemutatón részt vett Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára és Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója is.(MTI)

---