Megemlékezés a magyar zsidó mártírok emlékművénél
Vasárnap délelőtt, a holokauszt 72. évfordulóján, a Dohány zsinagóga mellett található Raoul Wallenberg Emlékparkban tartotta hagyományos megemlékezését az Emanuel Alapítvány.
emanuel_3.jpg
Fotó: Szentgyörgyi Ákos
Az 1990-ben létrejött Alapítvány – amelynek célja a zsidó kultúra, oktatás segítése – minden évben július első vasárnapján emlékezik meg a holokauszt áldozataira az Emanuel emlékfánál.
A vasárnapi rendezvényt Ilan Mor (képünkön), Izrael Állam leköszönő budapesti nagykövetének emlékező beszéde nyitotta meg. A nagykövet kiemelte az emlékezés fontosságát, azt, hogy a Holokauszt borzalmait soha nem szabad elfelejtenünk, mindig, évtizedek múlva is meg kell emlékeznünk azon mártírok millióiról, akik zsidóságuk miatt kerültek a haláltáborokba, és vesztették életüket.
emanuel_2.jpg
Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI
Kardos Péter főrabbi (képünkön) személyes visszaemlékezéseket tartalmazó szívszorító beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy akik ma, a 21. század Magyarországán antiszemitizmusról beszélnek, nem tudják valójában, hogy milyen is volt egy valóban fasiszta világban, ennek folytán közegben élni. Kérte az emlékezőket, valamint általuk mindenkit, hogy gondoljanak bele, milyen lehetett egy olyan Magyarországon élni 1944-ben, ahol a sárga csillag viselése miatt megvető tekintetben, félelemben kellett végigsétálni az utcákon.
emanuel_1_1.jpg
Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI
A megemlékezés részeként Kardos László kántor elénekelte az “El mole rachamim” kezdetű imát, amelynek minden szava, zenei fordulata, a holokauszt okozta végtelen fájdalmunkat és hitünkben való bizakodásunkat fejezi ki, majd a túlélők gyújtották meg az emlékezés gyertyáit az Emanuel emlékfa előtt.
A megemlékezésen részt vett többek között Vattamányi Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, dr. Frölich Róbert országos főrabbi, dr. Kunos Péter a Mazsihisz és a BZSH ügyvezető igazgatója, valamint több holokauszt túlélő, és családtagja is.
A rendezvény a gyászolók Kaddis imájának elmondásával zárult, a megjelentek együtt mondták el az elhunytak emlékéért elhangzó imát, mely pontosan 68 szóból áll, mert ennyi a héber chájim, azaz élet szó betűszám-értéke, s így az elhunytak örök életére gondolunk.
Az eseményen készült képes beszámolóünkat ide kattinva tekintheti meg
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék