Még mindig tartogat meglepetéseket a magyar holokauszt-kutatás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában bemutatták A nagypolitikától a hétköznapokig – a magyar holokauszt 70 év távlatából című tanulmánykötetet, amely a Szegedi Tudományegyetemen az intézmény Politológiai Tanszéke és a Szegedi Zsidó Hitközség által 2014-ben rendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásainak anyagát tartalmazza.
Mint ismert, 1944. május 14-én kezdődött a holokauszt történetének leggyorsabb deportálási akciója: a német megszállás után kinevezett Sztójay-kormány hivatalnokai, csendőrei, rendőrei és mások segítségével az az Eichmann-kommandó csaknem 440 ezer zsidót vagy zsidónak minősített magyar állampolgárt deportált 147 vonattal Magyarországról hat hét alatt, többségüket Auschwitz-Birkenauba. A 70 évvel ezelőtt történtekre, ezek előzményeire és következményeire emlékeztet a tíz évente tartott konferencia, amelynek kötetei az előadók tanulmányait tartalmazza, továbbá olyan kollégák írásait, akiknek a témája beleillik a tanácskozás tematikájába.
A nemzetközi hírű kutatótól, Randolph L. Braham professzortól származik az ötlet, hogy a magyar holokauszt minden tízedik évfordulóján, nemzetközi konferencián emlékezzenek meg. Az első tanácskozást 1984-ben rendezték New Yorkban, 1994-ben és 2004-ben Budapest volt a konferencia helyszíne, 2014-ben pedig Szeged, ahol olyan témaköröket vitattak meg, mint a holokauszt fogalmának és kezdetének meghatározása, a zsidóellenes törvények előírásai és végrehajtásuk, a katolikus püspökök működése a zsidótörvényekkel kapcsolatban, vagy a múlttal való szembenézés, múltfeldolgozás Magyarországon és Németországban.
A budapesti, Eötvös utcai levéltárban tartott kötetbemutatón Váradi Júlia kulturális újságíró beszélgetett Molnár Judit történésszel, a kötet szerkesztője, Schweitzer Gábor jogásszal, valamint Vörös István Károly történésszel, középiskolai tanárral. Schweitzer Gábor a konferencián egyébként arról beszélt, hogy a korszak vezető szakjogászai miképpen vélekedtek a zsidótörvényekről, azaz milyen reflexiókat váltottak ki a jogszabályok az alkotmányjog-tudományból, míg Molnár Judit a 2014-es konferencián egy csendőr főtiszt 1944-es tevékenységét elemezte.
Váradi Júlia kérdésére, miszerint meg lehet-e határozni a magyar holokauszt kezdő időpontját, Molnár Judit azt mondta: a történészek körében ez vitatott kérdés, de abban konszenzus mutatkozik, hogy a holokauszt egyik legfontosabb előzménye az 1920-as numerus clausus bevezetése volt, ugyanakkor kezdő dátumként az első zsidótörvényt időpontját szokás említeni. Mint mondta, mintegy harminc éve foglalkozik a témával, ennek ellenére ő maga is találkozik olyan kutatási eredményekkel, adatokkal, amelyek meglepetést okoznak.
Váradi Júlia érintette azt a kérdéskört is, hogy mitől törvényes egy törvény, azaz lehetséges-e törvénytelennek tekinteni egy olyan jogszabályt, amely nyilvánvalóan jogellenes tartalmú. Schweitzer Gábor erre azt válaszolta: el kell különíteni egymástól egy törvény alaki és tartalmi tulajdonságait, hiszen egy alakilag kifogástalan jogszabály is tartalmazhat alkotmányellenes, jogfosztó és jogtipró rendelkezéseket. Hozzátette: ebben az értelemben a magyarországi zsidótörvények alkotmányellenesek voltak, s erre a kor több vezető, sőt, deklaráltan keresztény alkotmányjogásza is fölhívta a figyelmet.
Kácsor Zsolt
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték
