Mai születésnapos: Vámbéry Rusztem, aki kihozta József Attilát a börtönből

---

V__mb__ry_Rusztem.jpg
Vámbéry Rusztem

Édesapja, Vámbéry Ármin, a kivételesen nagytudású nyelvtehetség és romantikus kalandor, aki a magyar őstörténet végső megfejtését kereste veszélyekkel teli és hosszú közép-ázsiai útján, szegény zsidó családba született, bár később kitért protestánsnak.

Egyetlen fia, a jogásznak tanuló Rusztem a büntetőjog és a kriminológia tekintélyes tudósává és – édesapjával szembefordulva – a huszadik század tudományos és társadalmi modernizációs eszméinek lelkes hívévé vált, csatlakozott a Huszadik Század köréhez és a Polgári Radikális Párthoz. A múlt század első magyar forradalmi októbere, 1918-é, a Nemzeti Tanács tagjává emeli, a Horthy-kurzus idején politikai üldözöttek büntetőpereit vállalja-viszi, így például az 1923-ban először perbe fogott József Attiláét, aki versírás útján követ el „istengyalázást” a vád szerint. Vámbéry a gondolat szabadságának lelkes híveként áll a fiatalember mögé és végül nem csak az alsóbb fokon börtönbüntetésre ítélt fiatalember felmentését éri el, de egyfajta hőssé teszi, a sajtót előbb győzi meg ügyének helyességéről, mint a bíróságot. Rákosi Mátyás perében is ő a védőügyvéd és nem az ő szégyene Rákosi későbbi, gyalázatos pályája.

A közeledő háború elől 1938-ban előbb Angliába, majd az Egyesült Államokba emigrál, egyetemi oktatóként dolgozik és van alkalma néhányszor segíteni Pesten megismert, fiatal barátjának, Faludy György költőnek, aki később sűrűn emlegeti majd egykori atyai pártfogóját műveiben, az embert, aki erkölcsi példaképeinek egyike volt.

A háború végén ismét hazatér, idős emberként, 70-en túl vállal újra reprezentatív politikai szerepet egy reményei szerint valóban szabaddá és demokratikussá tehető Magyarországon, amelynek rövid időre washingtoni nagykövete lesz és azt még éppen megéri, hogy ismét csalódnia kell. A „fordulat évében”, 1948-ban hal meg azután, hogy demokratikus baloldali hitei ismét vereséget szenvednek, ezúttal a sztálinizmustól.

Mivel vallásjogilag zsidónak számított, könnyű dolga volt, amikor a zsidóság kérdésében is szembe kívánt fordulni híres édesapjával. Vámbéry Ármin hallatlan tekintélye hiába szerezte meg számára a walesi herceget magát keresztapaként, az 50-en túl a bármicvóját.

Fellázadt és visszatért, legalább ennyiben. Megérdemelné, hogy jobban emlékezzünk rá.

---