Mai születésnapos: Madeleine Albright
Az Egyesült Államok első női külügyminisztere, aki kinevezése után tudta meg, hogy zsidó származású.
Prágában született 1937-ben, édesapja a Masaryk-féle Csehszlovákia, a térség egyetlen (többé-kevésbé) demokráciájának diplomatája volt. Amikor a nácik uralmuk alá vonták Csehszlovákiát, az addigra már katolikusnak kikeresztelkedett család kénytelen volt távozni, részben az édesapa politikai elköteleződése, részben pedig a család származása miatt.
Angliában vészelik át a háborút, a kislány átéli London terrorbombázását. A háború után visszatérnek Csehszlovákiába, az apa újra diplomáciai szolgálatba lép, a sztálinista hatalomátvétel után azonban ismét elhagyják az országot. A két totális diktatúra családi tapasztalatai jelentős hatást gyakorolnak Albright politikai gondolkodására.
A nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozza egész életpályáján, kitüntetett érdeklődéssel fordul mindig Kelet-Közép Európa felé: a Prágai Tavasz és a korai Szolidaritás-mozgalom újságíróit különös figyelemmel kíséri, Lengyelországba el is látogat a mozgalom kezdetén. Olvas és ért oroszul, csehül, lengyelül, szerbhorvátul.
A ’90-es években, amikor a Demokraták visszaveszik a Fehér Házat, Bill Clinton elnöksége alatt először ENSZ-nagykövet, majd az ország történetének első női külügyminisztere, valaha volt legmagasabb rangú női vezetője lesz az államalapítás óta. Mindezt úgy, hogy nem csak nő, hanem emigráns is, aki születésekor nem volt az USA állampolgára.
Roppant nehéz időszakban, súlyos nemzetközi konfliktusok idején volt ENSZ-nagykövet és külügyminiszter, elég a ruandai népirtásra (ezzel kapcsolatban van is lelkiismeretfurdalása), illetve Szerbia 1999-es NATO-bombázására utalni.
Személyes családi tragédiájával is kinevezése körül szembesül, ekkor válik számára világossá, részben az újságok kutatásainak köszönhetően, hogy szülei elhallgatták előle a család zsidó származását, meg akarták óvni őt. Nem volt tudomása róla, hogy három nagyszülője, unokatestvére, nagynénje és nagybátyja, a hátramaradt rokonok a holokausztban lelték halálukat. Nem neheztel szüleire, mint mondja, megérti motivációikat.
Albright, hála Istennek, ma is remek karban van és továbbra is engesztelhetetlenül neheztel George W. Bush adminisztrációjára annak ellenére is, hogy Bush elnök egyik külügyminiszterét, a második nőt a poszton, Condoleezza Rice-t édesapja is tanította.
2005-ben feltűnt önmagát játszva a Szívek Szállodájában, jelenleg pedig barátjának és külügyminiszter-kollégájának, Hillary Clintonnak kampányol 79 évesen.
Bár szóba került, hogy ő követi majd Vaclav Havelt a cseh államfői poszton, ebből végül nem lett semmi. De azért így sem unatkozik.
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék