Betöltés...
  /  

Mai születésnapos: Levi Strauss, a farmernadrág „feltalálója”

Az egyistenhit, a relativitás-elmélet, a pszichoanalízis, Barbie baba és a Vidal Sassoon-frizura mellett a farmernadrág is zsidó találmány: egy magányos, német eredetű zsidó kereskedő és egy litván kötődésű zsidó szabómester közös ötlete volt 1873-Ban, San Franciscóban.


Löb Strauß néven született Bajorországban, egy Buttenheim nevű településen és 18 éves korában kel át az Atlanti óceánon édesanyjával és nővéreivel, hogy elérjen Amerikába, ahol egy törekvő, okos, kockáztatni kész fiatalember előtt minden lehetőség nyitva áll, ahol bárkiből bármi lehet. Ennek a történetnek a most még csak 18 éves hőséből például minden idők egyik legsikeresebb vállalkozója lett, aki nagyobb mértékben alakította át a világot, mint királyok és hadvezérek légiói. Ő lett a kapitalizmus egyik reklámarca, az általa piacra dobott farmernadrág a szabadság, a vagányság, a fiatalság szimbóluma a hippimozgalomban éppen úgy, mint a létező szocializmus szabadsághiányos hiánygazdaságában. A lezser lázadás harcos eleganciája született meg egy emigráns zsidó selfmade man zseniális piaci újításából, a legvonzóbb Amerika legfontosabb jelképe.

Egy darabig New Yorkban dolgozik kereskedőként a bátyjai mellett, aztán a család úgy dönt, hogy nyugat felé fognak terjeszkedni, és az egyedülálló Levit küldik előre San Franciscóba.

Az itteni ruházati üzlet összegründolása során ismerkedik meg egy litván eredetű zsidó szabóval, egyik kuncsaftjával, aki saját készítésű szegecselt vászonnadrágjait kívánja rásózni, szerinte nagy üzlet lehet belőle, ha ő is beszáll: remek munkaruhát talált fel, bőven lesz majd rá kereslet.

Levi_Strauss_emblema.jpgLevi_Strauss_emblema.jpg

És Levi Strauss is így szimatolta, úgyhogy meg is hozta élete döntését, a két közép-európai zsidó emigráns összeszövetkezett: együttműködésük nem pusztán új fejezetet, de új korszakot nyitott a hétköznapok világtörténetében.

Levi Strauss, az alapító magányos ember volt, sosem házasodott, gyermekei nem születtek. Életében a helyi, San Francisco-i zsidó közösséget támogatta, élete fogytán a boltot unokaöccseire, vagyona egy részét a zsidó, másik részét a katolikus árvaházra hagyta. Még körülnézhetett kicsit a 20. században, 1902-ben halt meg, 73 évesen. Nevével azóta is tele van a világ.


Témák:
Ezek is érdekelhetnek