Mai születésnapos: Joseph Stein, A Hegedűs a háztetőn alkotója

Nem jut eszükbe, ki volt Joseph Stein? Pedig neki köszönhetjük Jentét, a házasságközvetítőt, Percsiket, a narodnyik zsidó forradalmárt, a kis Chávát, aki beleszeret abba a kedves gój fiúba és persze Reb Tevjét, a bölcs és vidám tejesembert. És még Zorbáról, a görögről is ő írt musicalt.

Megjelent: 2016. május 30. 22:48

A kis Joseph, aki nevezetteket később – Sólem Aléchem nyomán – musicalbe és filmre álmodta, New Yorkban született 1912-ben lengyel emigránsok gyermekeként. Családtörténete Kelet-Európába vezetett és Kelet-Európát tette halhatatlanná a Broadwayben és a mozivásznon is.

Bronxban növekedett fel, első aktív éveiben szociális munkásként kereste a kenyerét, lassanként kezdett csak bedolgozni – először a szociális munka mellett – rádiós, majd TV-sztároknak, utóbbiak közül a legnagyobb korabeli humorista, Sid Caesar gegjeit közös csapatban Woody Allennel, Neil Simonnal és Mel Brooksszal.

Az igazi áttörést azonban a legendás ’60-as évek hozták el: először, 1964-ben a Hegedűs a háztetőn musical-változatával a Broadwayen, aztán a filmváltozatával, amelynek forgatókönyvírója volt és még az évtized vége előtt megszületett a Zorba a görög musical-verziója is, szintén az ő tollából.

Hagyomány és modernség ütközésének nosztalgikus elbeszélése tulajdonképpen a Hegedűs, egy stabil hagyományközösség gyors, egyetlen nemzedékváltás alatt végbemenő elkorhadása és szétesése, amelyre csak mintegy ráadásként érkezik az elüldözés: mire Tevje elveszíti otthonát Anatevkában, otthonosságát a világban, amely már nem az ő világa, régen elveszítette. A musical-film érzelmesen nosztalgikus, ha a múltra tekint, de azért már modern mindenestül. Brooklyn visszapillantása ez az elhagyott Kelet-Európára.

Ahogyan modern volt minden vonzalmában maga Jospeh Stein is, a „haladás” szerelmese: nem véletlenül mondja róla konzervatív publicistává váló fia, Harry Stein, hogy nem csak Tevje figurájába írta bele magát, hanem a lázadó narodnyik Percsikébe is. Tevjéébe keserű optimizmusával, azzal a szokásával, hogy még a legnagyobb komolyságot igénylő helyzetekben is viccelődik – ez, mint mondja, pont úgy idegesítette az édesanyját, mint Tevje megszállottan derűs komolytalansága Goldét –, Percsikébe pedig a társadalmi egyenlőtlenségek gyűlöletével.

Amikor egy rosszulléte során riadtan kérdezték tőle az elsősegély-nyújtók, hogy mégis mi fáj, azt válaszolta, az, hogy George W. Bush az Egyesült Államok elnöke. Örült Barack Obama megválasztásának és a fia szerint még jobban örült volna az Occupy Wall Street-mozgalomnak, ha megéri. („Percsik: Ebben a világban a gazdagok a bűnözők. Egy napon a vagyonuk a szegényeké lesz. Tevje: Az szép lenne. Ha ők benne vannak, én benne vagyok”).

Állítólag a Hegedűs 2004-es felújítása előtt egy ponton átírta a szövegkönyvet. Amikor Jente elbúcsúzik Goldétól, beszámol róla, hogy a Szentföldre megy. Az eredetiben azt mondja, hogy házasságközvetítőként segíteni akar, hogy zsidó gyermekek tölthessék meg a Szentföldet, de Stein úgy ítélhette meg, hogy ez ma esetleg a ’67-ben elfoglalt területeken létesített zsidó telepek népszerűsítéseként hangozhatna, ezért inkább azt adta Jente szájába, hogy: „Oda akarok menni, ahol az ősanyáink élnek és ahol mindannyian nyugszanak. Szeretném, ha engem is ott temetnének el – ha van ott még hely”.

Joseph Stein 98 éves korában hunyt el 2010 októberében.