Mai születésnapos: Gavriel Mullokandov, a bokharai zsidók legnagyobb zenésze

A „bokharai”, jórészt az egykori Bokharai Emirátus területén élő, közép-ázsiai zsidóság történeti létezésének utolsó felvonására esett életideje. Még a Bokharai Emirség idejében születik és nő fel, felnőtt élete azonban már a Szovjetunióban telik.

Egy másfél évezredes múltú, réges-régi, sokat üldözött és a zsidó világtól jórészt elszigetelt, épp ezért sajátos és különös hagyományait gondosan ápoló zsidó közösség gyermeke. Páratlan zenei tehetségnek bizonyul, 9 évesen zsinagógákban énekel, 11, amikor már esküvőkre jár és nagy sikerű koncerteket ad. Eddigre már mindent tud a bokharai zsidók egyedi zenei hagyományáról, a sasmakam zenei világáról.

A húszas években testvérével és az emír egykori udvari zenészével, Levi Babahamovval zenél, villámgyorsan kivételes népszerűségre tesz szert. A többek között általa alapított Szamarkandi Zsidó Színházat Szovjetunió-szerte ünneplik.

A háború során végigturnézzák az országot, hogy vigaszt nyújtsanak a nácik elleni háborúban álló ország lakosságának irtózatos szenvedéseire.

Mulokandov egy erőszakosan vallásüldöző országban próbálta életben tartani a zsidó vallási és kulturális hagyományokat: a zsidó ünnepeken háza tömve volt vendégekkel és telve volt énekszóval. Népszerűségét igyekezett arra is felhasználni, hogy elősegítse az üzbégek, tádzsikok és bokharai zsidók békés együttélését.

Az együttélésnek azonban épp akkor szakadt végleg vége, amikor a nagy zenész 1972-ben az Eljövendő Világba távozott. Ebben az évben indult meg a „bokharai” zsidók legnagyobb kivándorlási hulláma, amely a ’80-as, ’90-es években együtt zárult le a közép-ázsiai zsidó közösség történeti létezésével.

Ma a „bokharai zsidók” tízezres, százezres közösségei Izraelben és az Egyesült Államokban, Észak-Amerikában élnek, Mullokandov nevét pedig utca viseli: Tel-Avivban és Szamarkandban egyaránt.