Mai születésnapos: Franz Kafka
Ő volt a legbonyolultabban és a legellentmondásosabban zsidó író, vagyis a leginkább zsidó író Közép-Európa történetében.
Azt, hogy mi és hogyan tekinthető a zsidó örökség részének és továbbvitelének az emberiség történetének egyik legnagyobb írójánál, ennél a prágai német zsidónál, par excellence közép-európainál, több tonna szakirodalom elemzi már, ezernyi úton lehet elindulni.
A fölénk növő apafigura elleni lázadás és a belsővé tett engedelmesség problémája, ahogy Sigmund Freud érzékenyen megmutatta, nagyon jellegzetesen zsidó és egyúttal nagyon általános tapasztalat: olyan probléma, amelyre zsidók tették különösen érzékennyé a fogékonynak mutatkozó emberiséget: például Franz Kafka rettegett édesapjához írt hosszú levelében.
Az univerzális kisebbségiség írói tapasztalatában, amely mindenféle rendtől idegenné tesz. A zsidó irodalom alapos ismeretében, a kacérkodásban a cionizmussal. A totalitarizmusok elnyomásának, az egyén felszámolásának előzetes „megsejtésében”. Kéziratai sorsában, amelyeket barátja, Max Brod nem semmisített meg ígérete ellenére sem, hanem magával vitt – az utolsó vonattal – Csehszlovákiából a későbbi Izraelbe, ahol titkárnőjét bízta meg kezelésükkel és az idős lányaitól jutott csak el nemrég, hosszú pereskedés végén a hagyaték jelentős része a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba.
És a kérdés, hogy vajon a halachától, a hozzáférhető törvénytől elhagyott világ első megjelenítője-e A per, A törvény kapujában szerzője? Vajon igaza van-e a kabbalatudomány megalapítójának, az első kabbalatudósnak vagy az egyik utolsó zsidó misztikusok egyikének, Gershom Scholemnek, amikor félig-meddig kabalista misztikusnak tartjaz Átváltozás, a Kastély, A császár üzenete szerzőjét?
A parabolák mindenesetre, amelyek olyanként mutatták fel az emberi állapotot, ahogyan még nem pillantottuk meg azelőtt (ezért nevezhette a nagy angol költő, Wystan Hugh Auden a 20. század Dantéjának Kafkát) mára már bizonyosan a zsidó szöveghagyomány részei is, ahogy részei önmagunkról alkotott képünknek. El se tudnánk képzelni azt a világot, amelyben Brod megtartotta volna szegény, mindössze 41 évesen meghalt barátjának tett ígéretét és valóban megsemmisíti a műveket, ha nem ismernénk a nyitómondatot Gregor Samsáról, aki bogárrá változott és arról, hogy valaki megvádolhatta Josef K-t.
Franz Kafka, legnagyobb tanítóink egyike, legyen áldott az emléke, 133 évvel ezelőtt vetette először a világra átható tekintetét.
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
