Mai születésnapos: Ferdinand Lassalle

Sziléziai zsidó családba születik, apja kereskedőnek szánja, ő azonban bölcsész lesz és jogász, a Berlini Egyetem hallgatója és Hegel a német idealizmus filozófiájának csodálója.

Egészen fiatalon megismerkedik Heinrich Heinével, aki azzal bíztatja, hogy kivételes intellektus és kivételes ember; hogy olyan ember, akinek joga van arcátlannak lenni kivételessége okán. A nagy költő elismerése megerősíti eredendő, alkati hiúságában.

Lassalle (akárcsak Heine) lelkesedik 1848 forradalmaiért, izgatásért fél évre börtönbe is kell vonulnia.

Egy darabig nem foglalkozik politikával, jogászként dolgozik és drámát ír és jogi értekezést, de kurta élete utolsó éveiben ismét politikai agitátornak áll, szónokol, ír és megalapítja az első német munkáspártot, amelynek első elnöke lesz.

Marx sokat vitatkozik Lassalle-lal a szocializmusról, kitüntetetten az állam szerepéről, amely szerinte elnyomó osztályhatalmi szerv és a kommunizmusban meg kell szűnnie, Lassalle azonban a munkásság felemelésének eszközeként tekintett az államra: ezzel nemcsak a német egység vaskezű megteremtőjét, Bismarck kancellárt inspirálta szolid „államszocialista” szociális reformokra, akivel személyes kapcsolatot is ápolt, hanem későbbi életrajzírója, Edouard Bernstein revizionista, a forradalmat elutasító szociáldemokrata elképzeléseire is hatást gyakorolt.

Mielőtt azonban kiteljesedhetne új szerepében, megismerkedik egy asszonnyal, Helene von Dönnigesszel és úgy döntenek, összeházasodnak. A nő apja azonban megakadályozza esküvőjüket és új férjjelöltet talál lányának, akit Lassalle párbajra hív ki: 1864. augusztus 28-án reggel, Genfben Lassalle halálosan megsebesül, pár nappal később belehal sérüléseibe.

Szülővárosa, Wroclaw zsidó temetőjében nyugszik. Az általa alapított szervezetből nőtt ki a jelenlegi német szövetségi kormányban is aktív Németország Szociáldemokrata Pártja, az SPD.