Mai születésnapos Elek Ilona – akit sem a hitlerizmus, sem a sztálinizmus nem tudott legyőzni
Ő volt az első magyar nő, aki olimpiai aranyérmet nyert, ő küzdötte ki Magyarországon a női tőrvívás elismertetését, ő volt az, akit sem Hitler, sem Sztálin nem akadályozhatott meg abban, hogy minden idők egyik legsikeresebb sportolója legyen.
elekilona.jpg
Forrás: Elek Ilona – Elek Margit: Így vívtunk mi. Budapest, 1968.
Szerző: Varga-Cserjési Zsófia
Zongoristának szánta a család, titokban kezdett vívni, családja el akarta tiltani tőle, de világos volt minden mozdulatából, hogy páratlan, korszakos tehetség. Később sok-sok táncdalt szerzett, de ezek valahogy nem maradtak fent az utókor számára, nem így a sportban elért sikerei.
Abban a közegben, amelyikben a karrierje indult, kevesen nézték jó szemmel a női tőrvívást, nagyon sok munkájába került a páston és kívüle is, hogy bizonyítson és mire a berlini olimpiára kijutott 29 éves korában, már zsidó származása miatt is súlyos hátrányokat kellett elszenvednie.
Mindazonáltal simán megnyerte az aranyat a német színekben versenyző, szintén zsidó Helene Mayer és az osztrákokat képviselő – szintén zsidó – Ellen Preis ellenében, alaposan felbosszantva Adolf Hitlert. Senki nem gondolta, hogy szegény Mayert le lehetett győzni, előzőleg a tudósítóként közreműködő Petschauer Attila is kizárta ezt a lehetőséget. Elek Ilona számára azonban semmi sem volt lehetetlen.
Magyarországon egy idő után már nem tudott versenyezni, a nyilas korszakban Budapesten bujkált.
És ahogy nem adta fel azelőtt, úgy nem adta fel a háború után sem. 1948-ban, 12 évvel Berlin után, túl a negyvenen, ismét aranyérmes lett. Ellen Preis pedig újra ott állt mellette a dobogó legalsó fokán.
És ott volt még a magyar sport legfényesebb olimpiáján, 44 éves korában is, ahol csak egy téves bírói ítélet ütötte el a harmadik aranytól. Készült még a melbourne-i olimpiára is, az 50-hez közel, ahová már nem vitték ki végül. Annyira törhetetlen jellem volt, hogy ő bújtatta az ’56-os forradalom napjaiban azt a sportvezetőt, aki sokat tett azért, hogy megakadályozza a szereplését.
Szintén vívó húgával, Elek Margittal együtt megírták emlékirataikat 1968-ban. A lányok, akiket sem a hitlerizmus, sem a sztálinizmus nem tudott legyőzni. A verhetetlen magyar zsidó nők.
Elek Ilona összesen hat világbajnoki címet nyert, öt Eb-elsőséget, kilenc magyar bajnoki címet, s persze két olimpiai aranyat szerzett.
Huszonnyolc éve ment el Budapesten, ma lenne 109 éves.
Nyáry Krisztián portréja alapján
| „…Ritka balszerencsés versenyzők voltunk. Sokan mosolyognak ezen, jó néhányan pedig nem minden él nélkül kérdezték meg, hogy mi lett volna, ha még szerencsénk is van? Mégis… Balszerencsések voltunk, mert a sokat emlegetett két olimpiai aranyérem között a világtörténelem egyik legvéresebb szakasza zajlott le. Bár az eredmények – két olimpiai, három egyéni, nyolc csapat-világbajnokság, sok-sok hazai és nemzetközi győzelem – ellentmondanak ennek az állításának. Ez csak a látszat, mert a második világháború kitörésekor tulajdonképpen pályafutásunk, sikereink kezdetén voltunk. Az igazi csúcsformánkat a háború alatti és utáni években értük el, vagyis azokban az időkben, amikor a sportkapcsolatok megszakadtak. A háború után pedig mi, vívók, hosszú időn keresztül sem világbajnokságon, sem nemzetközi versenyen nem vehettünk részt. Pedig – mint már említettük – akkor voltunk erőnk és tudásunk teljében. Hogy mit érhettünk volna akkor el?! Ez ma már a múlté…” (Elek Ilona – Elek Margit: Így vívtunk mi, 1968) |
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék