Mai születésnapos: Danny Kaye, a gyerekek nevettetője, az ENSZ első jószolgálati nagykövete
„Ha Danny Kaye nem lett volna, nem lehetett volna kitalálni” – mondta róla egy tisztelője. Ki tudna ennyi mindent kitalálni egyszerre, egy személynek? Színész-zenész, táncos, énekes, pantomimes pilóta és mesterszakács is volt, mindent összevéve a legnagyobb mulattatók egyike a földön.
David Daniel Kaminsky Brooklynban született aránylag frissen Amerikába érkezett ukrán zsidók gyerekeként. Már az általánosban is, amelyet utólag róla neveztek el, ő volt az osztály bohóca, de a suli nem annyira tanulási lehetőséget, mint inkább közönséget jelentett számára, a középiskolát végül el sem végezte.
Tizenéves korában, édesanyja halála után elindult Floridába egy barátjával amolyan vándorkomédiásnak, Danny énekelt, Louis haverja gitározott és egész elviselhetően megéltek belőle. A papa elnéző volt, miután hazaértek, hagyta, hogy hogy a fia megtalálja a maga útját, nem kényszerítette vissza az iskolába. Bölcsességét a történelem bőven visszaigazolta.
Pályafutása első felében a legkülönbözőbb foglalkozásokban igazolta univerzális tehetségtelenségét, mindenhonnan kirúgták, amíg végre elkezdett újra énekelni, táncolni és viccelni. Azután már nem is hagyta abba.
Tizenhét filmben szerepelt, otthon volt a Broadwayn, rádióshowja a legnépszerűbbek köze tartozott, feltűnt a TV-ben számtalanszor, elképesztő nyelvi mutatványokkal tűnt ki a szó szoros értelmében: minden nyelvtörőt végig tudott énekelni hiba és lélegzetvétel nélkül, szédítő sebességgel. Egyik leghíresebb számában újra és újra megdöntve saját rekordját, másodpercek alatt énekelte ki 50 orosz zeneszerző nevét: a zenés vicc „szövegét” a nagy George Gershwin testvére, Ira Gershwin írta, a zenéjét pedig nem más, mint Kurt Weil. Ezekben a zenés-énekes poénokban volt igazán az elemében, ebben volt a legjobb. Univerzális bohóc volt: mindennel tudott nevetést fakasztani és mindent egyedül csak arra tudott használni, hogy nevetést fakasszon vele.
Az ENSZ gyermekjóléti szervezete, az UNICEF őt választja ki első jószolgálati nagykövetének, ő az, aki a legmélyebb nyomorúságban is nevettet anélkül, hogy elfeledtetné a szenvedést. Egy ismert és derűs arc beszélt a legártatlanabbak, a legkiszolgáltatottabbak, a gyermekek szenvedéséről elképesztő hittel és energiával, mert a bohócok a legerősebb és legbölcsebb emberek a földön és ők tudnak a legtöbbet a világba vetett végtelen bizalom elvesztésén érzett mélységes gyermeki szomorúságról, minden szomorúságoknak erről a legmélyebbikéről.
Ő vált a szenvedés bohócarcává hosszú évtizedekre, saját maga vezette repülőgépén szállt körbe az Egyesült Államokban, hogy felhívja a figyelmet a gyermeki szenvedésre.
Los Angelesben halt meg szívrohamban, 1987 márciusában immáron a legnagyobb amerikai zsidó nevettetők egyikeként.
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék
Pészah 5786 / 2026 – Ünnepi széderesti menüválaszték
