Betöltés...
  /  

Mai születésnapos: a Vilnai Gáón

A vilnai Gáon (géniusz) a modern kor legnagyobb zsidó tudósa, talmudista és kabbalista volt a hászidizmus ellensége, a világi tudományok barátja, aki egyfelől az ortodox hitgyakorlatot, másfelől a zsidó felvilágosodást is megihlette.


A Gáón, Eliyahu ben Slomo Zalman 1720-ban született Vilniusban. Szintén csodagyerek volt, mint Menuhin és a legendák szerint már 3 éves korában fejből tudta a Tórát, hét évesen – már teljesen kifejlett és komoly intellektussal – a Talmud egy részét, 11 évesen pedig az egészet, mivel fotografikus memóriája volt. Nyolc éves korától szabadidejében a csillagászatot tanulmányozta.

Amikor húsz éves volt, idős rabbik járultak elé bonyolult jogi problémáikkal.

A Talmud tanulmányozásába a modern szövegkritikához hasonló filológiai, kritikai szempontokat vezetette be és gyakran korrigálni tudta a szövegromlásokat, így jutott sokszor elődeitől eltérő döntésekre. Ugyanakkor sokat tanulmányozta a Tórát és a héber nyelvtant is, akárcsak a világi természettudományokat és erre bíztatta tanítványait is, mondván, hogy azok a zsidóság még mélyebb megértését teszik lehetővé. Kabbalista is volt, bár az ő élete során szárba szökkenő, a misztikától ihletett hászidizmust élesen elutasította, követőit kiközösítette. A hászid-mozgalom elleni harc vezéralakja, az irányzatot elutasító, máig eleven „mitngadim”, „litvák” ortodoxia legnagyobb tekintélye.

Külön megütközött a 18. század végén a Chabad Lubavitch-mozgalom alapítójával, az Alter Rebbével, Shneur Zalmannal, eretnekeknek minősítette a chaszidokat, akikkel jámbor zsidó nem keveredhet. A hászidizmus terjedését azonban sem ő, sem más nem tudta megállítani többé.
Legfőbb tanítványa, Rabbi Chaim Volozhin alapította az első modern jesiváta gáón halál után néhány évvel, forradalmasítva a Tóra-tanulás gyakorlatát: formalizálta, intézményesítette a képzést.

Szerény, visszahúzódó, aszketikus életet élt, „hászid”, példásan jámbor és szent életű emberként tisztelték kortársai. Úgy vágyakozott a tudásra, hogy nem aludt többet egy nap két óránál a fia visszaemlékezése szerint. Ugyanakkor a szükséget szenvedők megsegítésére soha nem sajnálta az időt, ezért bármikor felfüggesztette a tanulást is. Noha kommentárjai szinte a teljes ókori zsidó zsidó hagyományt átérik, egyetlen sora sem jelent meg életében leírva.

Tanítványainak egy csoportja a Szentföldre vándorolt, érkezésük komoly és máig tartó hatást gyakorolt az izraeli askenázi ortodoxiára.

A zsidó felvilágosodás szövegkritikai módszereit becsülte és a világi tudományokra irányuló figyelemben is rokonuk volt, furcsa módon, a Gáón, akinek nevét utca viseli ma Vilniusban és szobor is őrzi emlékét.

Az utóbbi hónapokban egy állítólagos jóslatát emlegetik némely tisztelői, amely szerint a Krím orosz megszállása, továbbá Oroszország és Törökország összeveszése a Messiás közeli eljövetelét fogja előrejelezni és lám, mindkettő megtörtént. Ki tudja, talán igaza lesz akkor.

Jövőre Jeruzsálemben!


Témák:
Ezek is érdekelhetnek