Magyar zsidó futballisták története a Los Angeles-i Holokauszt Múzeumban
A magyar labdarúgás nemzetközi felemelkedésében meghatározó szerepet játszó zsidó sportolók és a mártírhalált halt Tóth „Potya” István története is bemutatkozik a Los Angeles-i Holokauszt Múzeum új kiállításán. A magyar állam százezer amerikai dollárnak megfelelő támogatással járul hozzá ahhoz, hogy a tárlat a magyar zsidó futballisták örökségét és az üldözötteket mentő edző életútját is bemutassa.
A március 5-én közzétett 1070/2026. (III. 5.) számú kormányhatározat értelmében Magyarország hivatalos támogatóként kapcsolódik be a Los Angeles-i Holokauszt Múzeum „The Beautiful Game… The Untold Story” című időszaki kiállításának megvalósításába. A tárlat 2026. június 13-án nyílik meg, és a labdarúgás történetének kevésbé ismert fejezeteit tárja a közönség elé.
A támogatás feltétele, hogy a kiállítás az eredetileg tervezett magyar vonatkozásokon túl külön figyelmet szenteljen a magyar futball fejlődésében meghatározó szerepet játszó zsidó származású sportolók és sportvezetők történetének, valamint Tóth „Potya” István embermentő tevékenységének.
A 20. század első felében a magyar labdarúgás nemzetközi sikere szorosan összefonódott a budapesti zsidó polgárság társadalmi és kulturális jelenlétével. A két világháború közötti időszakban kialakult, úgynevezett Duna-menti iskola – amely a technikára, a gyors passzjátékra és az intelligens csapatjátékra épült – jelentős hatást gyakorolt az európai futball fejlődésére.
Magyarországról indult pályára több világhírű edző is. Az MTK-ban nevelkedett Guttmann Béla később a Benficával kétszer nyerte meg a BEK-et, míg Erbstein Ernő az olasz Torino legendás csapatának, az Il Grande Torinónak a felépítésében játszott kulcsszerepet. A korszak számos zsidó sportolója és sportvezetője – köztük Brüll Alfréd, az MTK egykori elnöke, vagy Braun „Csibi” József válogatott labdarúgó – azonban a munkaszolgálat, a deportálások vagy a nyilas terror áldozatává vált a második világháború idején.
A kiállítás külön fejezetben mutatja be Tóth „Potya” István (1891–1945) életútját is. A kiváló játékos és edző a Ferencváros és a magyar válogatott meghatározó alakja volt, később pedig a modern edzésmódszerek hazai meghonosításában szerzett érdemeket.

Magyarország 1944-es német megszállása után Tóth „Potya” István bekapcsolódott az antifasiszta ellenállás tevékenységébe. Hamis iratokkal és búvóhelyekkel segítette az üldözötteket, köztük zsidó honfitársait és katonaszökevényeket. A nyilas hatóságok 1944 végén letartóztatták, majd 1945. február 6-án – néhány nappal Budapest ostromának vége előtt – kivégezték a budai Várban. Vele együtt gyilkolták meg Kertész Gézát, egykori válogatott labdarúgót és edzőt.
A Los Angeles-i kiállítás a futball történetének kevésbé ismert fejezeteit mutatja be, és a sport és a történelem összefonódására irányítja a figyelmet. A magyar zsidó sportolók és szakemberek bemutatása hozzájárulhat ahhoz, hogy a nemzetközi közönség is megismerje a magyar futball és a holokauszt összekapcsolódó történeteit.
A Mazsihisz-közgyűlés szinte egyhangúan elfogadta az Alapszabály részleges módosítását
Pészah 5786 / 2026: Hol kapható az ünnepi macesz? – Helyszínek és választék