Leonard Cohen új dalához visszatért gyermekkori zsinagógájába

---

A „You want it darker” csak október 21-én kerül forgalomba, de a címadó dalt Cohen már a 82. születésnapján elérhetővé tette, ahogy erről mi is beszámoltunk. Ez a szám is, mint oly sok másik Cohen pályáján, „a vallásos gondolkodást”, saját spirituális tapasztalatait próbálja megérteni és ebben segítette gyermekkora montreali zsinagógájának jelenlegi kántora, Gideon Zelermyer, valamint a zsinagóga férfikórusa.

Azért fordult hozzájuk, mert a gyermekként megismert dallamokat akarta új albumán visszaidézni: ennek a zsinagógának a közösségében nőtt fel és annak ellenére sem szakadt el innen soha, hogy a hatvanas évek óta napjai nagyobbik részét már nem szülővárosában tölti.

Az sem lehetett ugyanakkor Cohen számára közömbös, hogy mind Zelermyer kántor, mind a kórus tagjai Kanada határain messze túl is elismert énekesek. Zelermyer rendszeresen fellép világszerte különböző hangversenyeken és a kórus is turnézott már Észak-Amerikában és az Egyesült Királyságban is. Idén január 27-én pedig az ENSZ-ben léptek fel közösen az auschwitzi tábor felszabadulásának évfordulóján, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján.

A zsinagóga rabbija arról is beszámolt a Canadian Jewish News-nak (Kanadai Zsidó Hírek), hogy Cohen családja generációk hosszú során keresztül kapcsolódik a zsinagógához, dédnagyapja volt a hitközség elnöke a 19. század végén és a 20. század elején, képe ma is ott függ az épület falán. Leonard Cohen pedig róla, Lazarus Cohentől örökölte zsidó nevét, az Eliezert.

Ezen a néven e-mailezett mostani zenészpartnerével, Zelermyer kántorral Cohen az elmúlt évtizedben: a felkérés nem a semmiből jött. Személyesen viszont még sosem találkoztak és ez ezúttal is elmaradt. Mindenki más helyszínen dolgozott az album két közös dalán: Cohen Los Angelesben, a kántor és a kórus egy montreali stúdióban azzal a felvétellel, amelyet Cohen küldött nekik.

Az album hangulata borús, Cohen a halandóságról és a gonoszságról meditál rajta. Sok mindenről mintha lemondott volna, de az istenkeresést nem adta fel és ezt „megtérése” is tanúsítja az első zsinagógához, amelyhez kötődött életében.

Egy monterali újságnak azt nyilatkozta az idős dalnok, hogy „ezek a csodálatos dallamok gyermekkorom óta visszhangzanak bennem. Nagyon hálás vagyok Gideonnak (a kántor) és a kórusnak, hogy kölcsönözték a dalaim számára kivételes tehetségüket”.

A The Canadian Jewish News írása alapján

---