Nagy elődeink: Dr Bernstein Béla (1868-1944)

2019. Február 12. / 16:56


Nagy elődeink: Dr Bernstein Béla (1868-1944)

Bernstein Béla, a magyar zsidó történetírás egyik legjelentősebb személyisége 1868-ban Várpalotán született, és 1944-ben Auschwitzban halt meg. Élete szomorúan szimbolizálja azt a néhány évtizedes folyamatot, amely az 1867-es emancipációs törvényt követő optimizmustól a magyar zsidók teljes jogfosztásáig és tömeges meggyilkolásáig vezetett. 


Bernstein Béla személyében is megtestesítette a zsidó vallástudományokban és a világi tudományokban egyaránt járatos és jelentős tevékenységet folytató rabbi ideáját. Bernstein elsősorban a magyarországi zsidó hitközségek történetét és a magyar zsidók szabadságharcban vállalt szerepét kutatta.

A Rabbiképző után a breslaui Jüdisch-theologisches Seminárban végezte tanulmányait, és Lipcsében doktorált. 1892-ben avatták rabbivá, először Szombathelyen, majd Nyíregyházán működött. Szombathelyi székfoglaló beszédét Löw Lipót szellemében fogalmazta: „És nekünk csak őseink példáján kell buzdulnunk, kik a legszigorúbb hithűségben éltek, mint odaadó polgárok a nem akaratuk folytán ideiglenes hazában, csak őket kell követnünk s akkor mindig hű, önfeláldozó fiai leszünk hazánknak (…)”

A szombathelyi hitközség rabbi székét 1892-ben foglalta el, majd 1909-ben a nyíregyházi status quo közösségnek lett a rabbija, és az 1928-ban létrejövő országos status quo szervezetben tisztséget is vállalt. Rabbivá avatásának negyvenéves évfordulóját városszerte megünnepelték, és nemcsak a zsidó közösség, de a világi és keresztény vallási vezetők is. A legtragikusabb időkben sem hagyta el közösségét, és a szemtanúk visszaemlékezései szerint a gettóba magával vitt kevés tárgyak egyike jegyzetekkel teli Bibliája volt.

Bernstein Béla nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, és az ezzel kapcsolatos pedagógiai tevékenységének eredménye a négy kötetes, középiskolások számára írt zsidó történelemkönyve, valamint középiskolai vallástankönyve is. Vallástudományi téren nevéhez fűződik az IMIT 1896-os Biblia-kiadásának Tóra-fordítása, tudományos munkái közül pedig érdemes megemlíteni a szabadságharc ötvenedik évfordulójára megjelent Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók című monográfiája mellett (ami elé Jókai írt előszót), a Zsidó honvédek a szabadságharcban (1925), a Jókai és a zsidók (1925) című munkáját vagy a szombathelyi zsidók történetét feldolgozó, 1914-ben megjelent könyvét. Blau Lajos hatására a zsidó helytörténeti kutatások különösen foglalkoztatták. A szombathelyi zsidóság történetéről írt művében, akárcsak többi, a Vas megyei zsidóság történetével foglalkozó tanulmányaiban, héber és jiddis forrásokat is használt, és számos értékes adattal, gyűjtéssel járult hozzá nemcsak a Vas megyei zsidóság történetének, életének megismeréséhez, de általában Vas megye városai, községei életének kutatásához is.

Felhasznált források: 
Balázs Edit (2012), „’…A jó zsidó egyúttal jó hazafi is’. Dr. Bernstein Béla rabbi.”, in
Bernstein Béla (1998) A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Múlt és Jövő: Budapest 
Frojimovics Kinga (2002), „A ’doktor rabbik’ nagy nemzedéke Magyarországon: a neológ identitás kialakítása a történetíráson keresztül”, in: Zsengellér, József (szerk.), (2002),
Széfer Jószéf. Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére. Open Art: Budapest, pp. 221-239
Komoróczy Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
Újvári Péter (1929), Magyar zsidó lexikon. Budapest

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Binjomin rabbi: Mózes felelősségteljes vezető
Kultúra
Gratulálunk az Oscar-díjas Robert Downey Jr.-nak!